A kortárs brit folk-punk egyik legnagyobb alakja, Frank Turner szinte napra pontosan két évvel első A38-as (durván teltházas) koncertje után április 13-án ismét a hajóra érkezik! A dalszerző-gitáros-énekes ezúttal tavaly megjelent új lemezét, a Positive Songs for Negative People-t mutatja be állandó zenekarával.
Jól szituált gyermekkorának kezdetén még semmi sem utalt arra, hogy Frank Turner valaha is lázadó, társadalmilag elkötelezett punkrocker lesz. A módos felső-középosztálybeli családból származó Frank például az egyik legpatinásabb angol magániskolába, Etonba járt, ahol maga Vilmos herceg volt az osztálytársa. Ám a kis Frank már fiatalkorában keményen lázadt a szigorú rendszabályok ellen, és egy Kneejerk nevű rockzenekar frontembereként próbálta feszegetni a kereteket. Miközben mindenki azt hitte, hogy jól menő jogász vagy befektetési tanácsadó lesz, Turner húszévesen végleg leszámolt a családi álmokkal, és beállt a Million Dead nevű punkrock-együttes frontemberének. Maga a zenekarnév egy Refused-számból származik, ez alapján képet alkothatunk a Million Dead dühös, hardcore-ba hajló rockjáról.
Aztán a zenekar feloszlását követően Turner – mindenekelőtt Bruce Springsteen hatására – dalszerző-gitáros-énekes szólókarrierbe kezdett, hihetetlen mennyiségű koncertet adva szerte Nagy-Britanniában. Frank Turner a mai napig nagyszerű koncertprodukcióiról híres, egészen legutolsó lemezéig nem is nagyon szeretett stúdióban molyolni. Jellemző, hogy nem egy albumát (amik között feltűnően sok a split, azaz más előadókkal felesben megosztott lemez) mindössze egyetlen délután alatt írta meg és egyetlen nap alatt vette fel.
Okos és őszinte szövegek, egyszerűségükben is magukkal ragadó folk-rock balladák – Turner a politkus és érzékeny brit folk-punk legszebb hagyományait követi, a Chumbawamba és a Levellers távoli követőjeként (az ujjaira is egy egykori "leveller", Freeborn John Lilburne felvett nevét tetováltatta). Látszólagos politikai elkötelezettségét csak erősítették az olyasfajta dalok, mint például a Thatcher Fucked the Kids (Thatcher elbaszta a gyerekeket), amiben az egykor Vasladyt teszi felelőssé egy egész generáció tönkretételéért. Ugyanakkor Turnertől mindig is távol állt a direkt politikai szerepvállalás. "Nagyon megbántam azt a dalt, mert egy csomó ember kezdett járni a koncertjeimre, akiket nem érdekelt a zeném, csak az, hogy éppen valami olyasmit mondtam, amivel egyetértettek" – fogalmazott egy interjúban.
Közben összeállt kísérőzenekara, a Sleeping Souls is, amelynek tagjai évek óta hűségesen követik a frontembert. Frank Turner szövegei, dalai, lemezei egyre népszerűbbek lettek, olyannyira, hogy a 2011-es, Shakespeare János királyát idéző England Keep My Bones lemezzel (az ugyanebben az évben megjelent PJ Harvely-album, a Let England Shake párdarabjával) már komoly kultuszt épített maga köré. 2012-ben már két arénafellépése is volt, az egyik egy telt házas Wembley-koncert, a másik pedig, milliárdnyi néző előtt a londoni olimpia Danny Boyle rendezte nyitóünnepségén. Nem csoda, hogy a 2013 áprilisában – immár egy mainstream multinacionális kiadónál, az Interscope-nál – megjelent Tape Deck Heart már egyenesen sztárstátuszba röpítette, és a lemez második lett a brit eladási listán.
A Tape Deck Heart Amerikában felvett, már-már folk-popba hajló, slágeres, nagyköltségvetésű produkció volt, ám Frank Turner szerencsére nem vesztette el az ártatlanságát. Ugyanaz a tépődő, finom, helyenként filozofikus hangütés, elegáns folk-pop-rock dalok jellemzik, mint a korábbi darabokat. És Turner, talán hogy leszerelje az "árulót" kiáltókat, a lemez megjelenéséve szinte egyidőben újabb projektbe vágott: a Möngöl Hörde nevű vad, súlyos, fejleszakasztó hardcore-punk trióba, amivel kissé visszatért ifjúkori önmagához, nem kis sokkot okozva a balladisztikus Frank Turnert kedvelőknek.
És mintegy megelégelve a multikiadós mókát, legújabb lemezével visszatért a függetlenekhez: a 2015-ben megjelent Positive Songs for Negative People-t (azaz: Pozitív dalok negatív embereknek) megint az indie Xtra Mile adta ki.
Újabb A38-as fellépésén, az A38 Hajón Frank Turner ezt a lemezt mutatja be állandó zenekarával, a Sleeping Soulsszal, természetesen bőségesen válogatva életműve korábbi darabjaiból. További infók ITT.
