Újra Budapesten a görög Motörhead, a Barb Wire Dolls! A Lemmy Kilmister által szerződtetett kvartett legutoljára az R33-ban zúzott egy hatalmasat, októberben pedig a Dürer Kertben mutatják majd meg, milyen is lehetett egy vérbő és forró klubkoncert a CBGB-ben, a hetvenes években. Isis Queen és társai a Ramones és a Sex Pistols fogós punk rockját gyúrják össze a New York Dolls rúzsfoltos külsőségeivel és masszív hard rockjával. A The Trousers-szel és a Gyilkossal kiegészülő lineup tökéletes ellenszere az őszi melankóliának.
A Barb Wire Dolls története egy krétai művészkommunában kezdődött: itt talált egymásra az öt tag, akik már a művésznevüket is közös idoljaik után találták ki. Az énekesnő Isis Doll, valamint társai, Pyn Doll, Krash Doll és Jay Jay Doll ugyanis tizenéves koruk óta megszállottan rajongtak a Ramones és a New York Dolls lemezeiért. Nem csoda, hogy hamarosan el is adták minden ingóságukat, hogy Görögországot lecserélhessék a napsütötte Los Angelesre, ahol nem kisebb név vette pártfogásába őket, mint a KROQ rádióadó rezidens Rodney Bingenheimer. Aki elsők között játszotta többek közt a Blondie, a Guns 'n' Roses vagy Joan Jett számait és aki – saját bevallása szerint – teljesen odavolt a zenekar nyers, arcbamászó energiájáért és hajtós punk rockjáért. A Barb Wire Dolls első kaliforniai koncertje a legendás Roxy Theatreban volt – amit rögtön teltházzal hoztak le. Innentől pedig nem volt megállás: a Motörhead alapító-frontembere, Lemmy Kilmister leszerződtette őket saját, Motörhead Music nevű kiadójához, Joey Ramone bátyja pedig egyenesen a rock 'n' roll megmentőjeként beszélt róluk, akik „örökre meg fogják változtatni ahogy a zenéről gondolkodunk”.
A dalokat hallgatva pedig, érthető is a lelkesedés: szinte szétveti őket az a fajta zabolázatlan energia, ami többek közt a Sex Pistolst is hajtotta, de közben a Ramones fogóssága is ott van bennük. Ökölrázós himnuszok, két perces punk-rock vágták, a New York Dolls dübörgő hard rockja és feslett erkölcsű, igéző színpadi előadásmódja, egy csipetnyi new wave… A Barb Wire Dolls egyfajta amalgánja mindannak, ami a hetvenes évek CBGB-jében szólt, mégis bőven több a részek összességénél, miközben egy pillanatra sem hat atavisztikusnak vagy retrónak. A zenére a koronát pedig a magát egy görög istennő után elnevező Isis Queen teszi fel, aki hiába néz ki úgy, mint a fiatal Debbie Harry, élőben inkább úgy énekel, mintha „Patti Smith imitálná Johnny Rottent”. Eddigi hat éve alatt a banda olyanok előtt nyitott, mint a Discharge vagy Jello Biafra, demonstrálva, hogy – akárcsak a hozzájuk zeneileg és külsőségekben is hasonló Steel Panther – a cicanadrágból és a tölténytáras öv igenis megfér együtt.
A több mint tíz éve, 2005-ben alakult, klasszikus rock-előképek – AC/DC, Rolling Stones, MC5, Black Sabbath – és közelmúltbéli és kortárs tradicionalisták – The Hellacopters, Black Rebel Motorcycle Club, Backyard Babies – nyomában járó, Kőváry Zoltán vezette The Trousers tavaly jelentette meg meg legutóbbi, Mother Of Illusion című lemezét, amelynek anyagát – természetesen a korábbi slágerekkel együtt – alaposan megpörgetik majd a Dürer Kertben, ismét bizonyítva, hogy itthon nincs hozzájuk hasonló rockzenekar.
Az este harmadik zenekara, a Gyilkos kicsit kilóg a sorból: a thekillingscreens romjain alakult trió inkább a Black Tuskot, a Cancer Batst, a Mutoid Mant vagy a Red Fanget nevezi meg inspirációképp. A zene pedig ennek megfelelően a punk és a stoner metál határmezsgyéjén mozog, dögös-döngölős, varacskos riffekkel, súlyos témákkal, mocsári hangulattal és kockásinges-redneck attitűddel. Betonkemény megalapozása az estének.
A koncertről további infók ITT.
