A dallamos (rádió)rock egyik alapbandája igazán megadja a módját, ha kerek évforduló megünnepléséről van szó: tavaly óta válogatáslemezük és koncert DVD-jük is megjelent, a java – a tizenhárom CD-ből álló All In gyűjteményes doboz – pedig még csak most jön… Mindeközben intenzíven, fergeteges sikerekkel turnézik a zenekar világszerte, és a júniusban induló európai körből szerencsére Magyarország sem marad ki. A közelgő budapesti koncertre - június 27., Budapest Aréna - való ráhangolódásképp jöjjön egy kis beszélgetés az immár több mint négy évtizede létező Toto egyik állandó, örökös tagjával, Steve „Luke” Lukather gitáros-énekessel.
Ha nem tévedek, éppen két nagy menetelés között van a Toto, hiszen az elmúlt év vége óta Ausztráliában, Új-Zélandon, majd a Távol-Keleten turnéztatok, júniusban pedig indul az európai kanyar.
Steve: Én éppen pihenőn vagyok. Nemrég tértem haza Ázsiából, ahol majdnem egy hónapon át nyomtuk Ringóval. Előtte meg a Totóval koncerteztünk Ázsiában három héten át, szóval nem kevés időt töltöttem ott. Jól is esik most, hogy itthon lehetek a gyerekekkel és az új kutyusunkkal egy kis időre. Ismét hétköznapi arc lehetek, és élvezem. Persze a turnét is nagyon élveztem, mert a zenekar – jó hír! – annyira csodálatosan játszott együtt, de ránk fér a pihenés, hiszen tavaly december 27-e óta voltunk úton, és azóta sem tartottunk szünetet, legalábbis én nem. De felfrissülve és kipihenten fogunk visszatérni Európába. Izgatottan várjuk is már, hogy ott legyünk.
Ezek szerint a június 27-i budapesti fellépést is várjátok…
Steve: Ne viccelj, persze, hogy várjuk! Sok-sok éve, amikor még fiatal voltam, és őrült… Szóval már tíz éve nem iszom, de ma is viccelődöm azzal, hogy mennyire erős a pálinkátok (nevet)!.. De komolyra fordítva a szót, kedvelem az ottani embereket, finomak az ételek, izgalmas a város történelme, tetszenek az épületek. Varázslatos hely!
Egy magyar vonatkozású kérdés. A Toto XIV album technikai stáblistájában egy minden kétséget kizáróan magyar származású arc neve olvasható: Csaba Petocz. Róla mit kell tudnunk?
Steve: Ismerősen cseng a név, de én is öregszem, meg hát annyi anyagon dolgoztam már, hogy muszáj volna utánanéznem ennek. Sok zenésszel való együttműködésemre emlékszem, de ez most kissé ködös…
Tavaly jelent meg a 40 Trips Around the Sun válogatásalbumotok, most pedig itt a 40 Tours Around the Sun DVD…
Steve: Igazából már negyvenhárom az a negyven (nevet)! Sőt, még a gimiben indult a banda, vagyis negyvenöt éve. Ez azért elég ijesztő időtávlat. Régebb óta zenélünk, mint ameddig a két házasságom tartott együttvéve (nevet)!.. Sokkal régebb óta, teszem hozzá. Az életem részévé vált a dolog, és áldás számomra, hogy ma is megvan a közönségünk. Hálás is vagyok ezért. Ráadásul a közönségünk csak népesebb lett! Az elmúlt négy-öt évben ismét alaposan megnőtt az érdeklődés a zenénk és a zenekarunk iránt. Érdekes, ahogy az Africa bizonyos okok miatt megint őrületesen népszerű lett, de ez is a malmunkra hajtja a vizet, hiszen a fiatalok is bejönnek ránk, mi pedig meggyőzzük őket. Izgalmas időket élünk. Tizenkilenc évesen kezdtem ezt az egészet, akkor készítettük az első albumot, és most, 2019-ben is itt vagyok. Arénákat töltünk meg, a lemezeink a listákat ostromolják, az emberek hallgatják a zenénket, és az egész világon ismertek vagyunk. Ezt sosem hittem volna. Döbbenettel nézek vissza a pályánkra. És valóban vissza is nézek rá, amióta elkezdtem írni a könyvemet. Azóta már megjelent The Gospel According to Luke címmel. Lényegében az önéletrajzom. Én is egy voltam a sok kissrác közül, akik a TV-ben nézték a Beatlest 1964-ben, de hét-nyolc évesen már eldöntöttem, hogy ezt szeretném csinálni. Mire ötven év telt el azóta, hogy lement az az adás, a négy Beatle közül hárommal is dolgoztam együtt! Ringóval hét éve tart a közös munka! Voltam session muzsikus, lemezeket készítettem a Toto tagjaként és szólóban is… Most már idősebb vagyok, van mire visszaemlékeznem az életben. Ilyenek jutnak eszembe: valóban véghezvittem mindezt? Tényleg megtörtént ez? Olyan az egész, mint egy álom! Mindig is alkotó zenész voltam kölyökkorom óta, sosem foglalkoztam mással. Meg kell mondanom, rendkívül szerencsésnek is érzem magamat emiatt. Ugyanakkor az én életemben is megvoltak a roppant sötét, fájdalmas pillanatok, ahogy mindenki máséban.
Hogyan állítottátok össze a dallistát? Negyven év munkásságát szinte lehetetlen egy-egy koncerttel vagy jubileumi kiadvánnyal összefoglalni. És a Toto XIV anyagát egyelőre félre is tettétek. Az európai körben felbukkanhat még az album egyik-másik nótája?
Steve: Erős műsort raktunk össze. Ez most a negyvenéves jubileumi számlista. Nyilván benne van az összes sikerdalunk, amelyeket muszáj játszanunk, és egy csomó más dolog is. Próbálunk minden albumról belesűríteni valamit. Az elmúlt évhez képest egy kicsit megvariáltuk és felfrissítettük a programot, szóval már alig várjuk, hogy nálatok is nyomhassuk. Eddig úgy tűnik, az embereknek mindent megadtunk vele, amit hallani szerettek volna. Négyszáz dalt mégsem játszhatunk el, és az én saját kedvenceim közül sem kerülhet sorra minden!.. Viszont az eddigi beszámolók nagyszerűek. Nem tértünk el sokban a DVD-től, de néhány dolgot ahhoz képest kiszórtunk. Átszerkesztettük a szettet, ha úgy tetszik. És így is két és negyed órás a show, ami azért nem kevés! Minden korszakot érintünk benne. Nagyon büszkék vagyunk arra, ahol most tart a zenekar. Minden dal nem férhet bele, ezért a banda Facebook oldalán szavazásra bocsátottuk a kérdést, hogy a nagy slágerek mellett mit szeretnének hallani tőlük a rajongók. Voltak, akik remek javaslatokkal álltak elő, és figyelembe is vettük ezeket. Persze minden egyes embernek nem tudunk a kedvében járni, de próbálkozunk. Odafigyelünk a rajongóinkra. Ők azok, akiknek a szava számít, hiszen ők adnak ki pénzt a koncertjegyekért és a lemezekért. Meghallgatjuk őket, és természetesen az építő jellegű kritikákra is nyitottak vagyunk. A dalokra vonatkozó ötleteket is örömmel fogadunk tőlük. Csináltunk olyan egyveleget is, amelyhez tőlük jöttek a javaslatok. Akik szeretik a zenénket, képesek igen jó ötletekkel előrukkolni. Adottak a kötelező elemek, másfelől meg ott vannak a friss számok, és a többi húsz albumunk anyagával is muszáj valamit kezdenünk. Ugyanakkor azon is igyekeznünk kell, hogy ne ismételjük magunkat, hogy a kevésbé ismert nóták közül mindig mást dobjuk be turnéról turnéra. Egyes bandák ugyanazt a tizenöt dalukat turnéztatják meg kétévente. Senki nem kíváncsi egy újabb alkalommal ugyanazokra a dolgokra. Nyilván mindenkinek megvannak a saját kedvenc számai, de akik követik az adott bandát, és arénákat töltenek meg értük, azok mindenfajta klassz dolgot várnak.
Fotó: Mahunka Balázs
Nos, ha élőben nem is lehet eljátszani négyszáz dalt, egy olyan gyűjteményes doboz anyagába, mint a hónap végén érkező All In, tizenegy albumotok, valamint egy 1980-ban rögzített koncert EP és egy eddig kiadatlan számokból összeválogatott CD (Old Is New) pont belefér. Ez utóbbihoz mennyire kellett a régmúltba visszaásnotok?
Steve: Négyet ezek közül újonnan írtunk négyesben. Aztán találtunk a talonba tett anyagok között öt felvételt a Toto IV és az Isolation lemezek idejéből. Volt, amit befejezetlenül raktunk félre, és volt, amit vagy azért nem használtunk fel, mert nem találtuk elég jónak, mondjuk, a refrént, vagy azért, mert úgy éreztük, nem passzol az adott lemezhez. De ettől még nagyon is jó számoknak gondoltuk ezeket. Ahol nem voltunk elégedettek a refrénnel, oda újat írtunk, és beillesztettük, mert a mai számítógépes technológiával meg lehet oldani. Mike basszustémáin is módosítottunk, ha kellett. Úgy varázsoltunk újjá öt nótát, mintha a huszonéves önmagunkkal játszottunk volna együtt. A régit vegyítettük az újjal, és a lemezcím ötlete is innen jött. Mindezt befejeztük és megkevertük, utána pedig az egész úgy szólt, mintha egy hónapja vettük volna fel. A legendás Al Schmitt és Greg Ladanyi (tessék, még egy magyar származású arc, aki fontos szerepet játszott a Toto történetében – a szerk.) nevéhez fűződő nagyszerű felvételek keverése is gyilkos lett, ami Bob Clearmountain érdeme. Szóval így tudtuk felhasználni ezeket a régi számokat, és izgalmas volt a huszonéves önmagammal együtt játszani. Megtapasztalhattuk hol tart a mai technológia, és sikerült azt pozitív módon felhasználnunk. Az is szürreális volt, hogy Mike és Jeff Porcaróval játszottunk együtt. Lassan harminc éve annak, hogy Jeff már nincs közöttünk, augusztusban lesz huszonhét éve annak, hogy elment. Rémisztő, ahogy múlik az idő! De nagyon klassz volt, hogy így játszhattunk, és hogy meg tudtuk csinálni az egészet, mert ezekkel a feljavított dalokkal adunk a jelenben egy kis ízelítőt az embereknek abból, milyen volt a klasszikus korszak.
Amennyire tudni lehet, a dobozhoz mellékelt füzetben azelőtt sosem látott fotók is helyet kaptak. Nehéz volt a régi időkből felkutatni a képanyagot?
Steve: Nem olyan bőséges az a képanyag. Jó is lett volna, ha több képünk készül akkor, de hát nem készült, és fogalmam sincs, miért nem. Pedig tényleg remek lett volna, főleg mivel annyi emberrel dolgoztunk az évek során. Persze akkoriban más idők voltak, még nem volt ez a selfie-mánia, nem nyüzsögtek túlbuzgó figurák a zenekar körül fényképezőgéppel a nyakukban… És amilyen őrült életet éltünk annak idején, bizonyára nem is akartuk, hogy minden marhaságot megörökítsenek, amiben épp benne voltunk (nevet)…
Mennyiben más ma egy Toto turné a régi időkhöz képest? Mennyit változott a viszonyotok David Paichcsel, Steve Porcaróval és Joseph Williamsszel az évtizedek alatt, és milyen ma a zenekaron belüli összhang?
Steve: Mi is összekapunk időnként, mint minden család, de hát negyvenhárom éve járjuk a világot… De általánosságban nem ez a jellemző. Testvérek vagyunk, együtt töltjük az időt, és törődünk egymással. Néha vannak vitáink, mert mi sem mindenben értünk egyet, de megvan az oka annak, hogy ennyi ideje együtt vagyunk. Ha utálnánk egymást, nem ezt csinálnánk. A lényeg, hogy élvezzük egymás társaságát. Ezek az arcok a tesóim.
A ZFG nevű csapat játszik majd előttetek nálunk, amelyben a fiad, Trev gitározik, és a néhai Mike Porcaro fia, Sam basszusgitározik. Mi a véleményed róluk? Milyen jövőt jósolsz a srácoknak?
Steve: Nagyon jó a banda, érdemes megnézni őket! Már önállóan is koncerteznek. A dobosuk a One Directionben is játszik, és az énekesük is gyilkos. Olyanok, mint a Red Hot Chili Peppers, az Earth Wind And Fire és egy hard rock csapat ötvözete, én legalábbis így tudnám a legjobban körülírni, amit játszanak. Ügyesek, fiatalok, motiváltak, és nagyszerű lesz a fiammal együtt nyomulni.
TOTO Hivatalos / TOTO Facebook
