Ha tényleg igazi részletekre vágysz és tudásszomjad az Iron Maiden történelmének (mert ez valóban történelem) legapróbb részletéig kiterjed, akkor azonnal szerezd be Polgár Péter Iron Maiden Antológiájának - egyelőre csak - az első számát, mely a még akkor nem is ismert zenekar 1975-79 közötti éveit dolgozza fel. Minden Vasszűz fanatikus számára kötelező olvasmány, legalább annyira, mint minden magyar gyereknek az Egri csillagok, vagy a Pál utca fiúk. Bár a szerzőnek jelent már meg Maiden könyve, most pontosítani szeretné a leírtakat, mert számos újabb és pontosabb információ mászott elő az árnyékból a banda karrierjével kapcsolatban.
A rengeteg információt elsőre talán nehéznek tűnik feldolgozni, de a magazin olvasmányos és szórakoztató számos jópofa storyval és a zenekar szempontjából fontos apró részlettel. Polgár Péter olyan mélységeket hantolt ki a Vasszűz történetének kriptájából, hogy már azzal is tisztában vagyok Paul Di’Anno melyik próbát mondta le (kifogásképp) fogfájásra hivatkozva, vagy melyik Maiden buli után robbant ki egy jó kis kocsmai verekedés. A korai években számos tagcserén ment át a zenekar – a ős-Maidenben megfordult zenészeket majdhogynem lehetetlen követni, hisz a zenekar kezdeti éveit sűrű köd fedi, amit csak hozzáértők tudnak eloszlatni. A mű ezt a témakört is tisztázza és hiteles, pontos információkat ad a Vasszűz őslegénységéről.
1975-79-ig az összes koncertet aprólékosan listázva megtalálod. Megismerheted Eddy és az első Maiden póló születését, megtudhatod mi az a Zöld Istennő, vagy hogyan készült az első kislemez – a híres The Soundhouse Tapes. Ezen kívül rengeteg minden megtudtam Steve Harris kitartásáról és erős személyiségéről, ami nélkül a zenekar nem tudott volna kitörni a londoni kocsmazenekarok közül.
Természetesen a Vasszűz sikéréhez több külső személy is hozzájárult (DJ-k, managerek), akiket szintén megismerhetsz az Antológia által. A fontosabb karakterek a szerzőtől külön fejezetet kaptak, így valóban egy emberközeli képet kaphatunk róluk. Olvashatsz a kultikus Iron Maiden betűtípusról, de azt is megtudhatod milyen volt a 70-es évek végén az angol rock/metal színtér, továbbá, hogy egy vezető rádióműsor, miként járult hozzá a banda népszerűsítéséhez.
A számos izgalmas és sebészi pontossággal feltűntetett tartalom mellett olyan fotók kerültek az Antológiába, amit még az interneten sem találhatsz meg. Le a kalappal ezért a kutatómunkáért, időért és energiáért – egy igazán igényesen összerakott időutazás lett az eredménye. Amikor a magazin végére értem, már tovább akartam lapozni és csalódottan realizáltam, hogy várnom kel a 2. számú Antológiára, ami – mint azóta kiderült - a brutálisan zsúfolt 1980-as év első felét fogja bemutatni! A megjelenésről hamarosan több infót az Antológia facebook oldalán találtok. Már régóta tartoztam Péternek ezzel a beszámolóval – zárásképpen ezúton is köszönöm neki a türelmet és természetesen a munkáját!
