Két éve nem voltam egy koncerten sem, így amikor barátnőm megkérdezte egy reggel, hogy nem megyek-e el vele Leander Kills koncertre, rögtön igent mondtam. A dolog pikantériája az, hogy az én ismeretségem a zenekarral annyi, hogy tudom, hogy van ilyen, próbálkoztam velük párszor, de valami nem jött át. Azonban legutóbb amikor így mentem koncertre eggyel több kedvenc magyar zenekarom lett, szóval Why not? felkiáltással vettem meg a jegyet. 

Eredetileg a Tiansen lett volna az előzenekar, de sajnos le kellett mondaniuk és az utolsó pillanatban, A Király halott ugrott be helyettük. Pont az elejére értünk oda, mert sajnos volt aki dolgozott is aznap. Ismeretlenek voltak mindhármunk számára, viszont az első daluk végére bőszen bólogattunk, hogy ez egy remek zenekar. Pár dal alatt szerintem nagyon jól megalapozták a nyíregyházi srácok az este hangulatát. Pedig eredetileg úgy voltunk vele, hogy az alapozás hatása múlik így a söreinkkel kimegyünk egy cigire. Azonban hamar leragadtunk a színpad előtt. A dalszövegek fogtak meg igazán és pár számot azóta is szívesen meghallgatok. Sőt! Hamar rá lehetett érezni a zenekart körülölelő atmoszférára és becsatlakozni az éneklésbe még így ismeretlenül is. Az Amíg Élek aratta szerintem a legnagyobb sikert a közönség soraiban.

Mire kellően hangulatba jöttünk sajnos a srácok ideje lejárt, így a muníció beszerzése után elfoglaltuk a végső helyünket a Leander Killsre várva. Vannak zenekarok, amik koncerten sokkal jobban szólnak. Számomra a Leander Kills is ilyen lett. Amennyire nem tetszettek otthon fejhallgatóval a fülemen annyira elvarázsoltak a srácok pár perc alatt élőben. Leander hangja pedig rengeteget fejlődött az évek alatt. Sajnos volt egy kis baleset a koncert előtt, Czifra Miki leesett a lépcsőn, de hamar becsatlakozott ő is. Jól összeszokott a zenekar az évek alatt, mert Leander zokszó nélkül helyettesítette Mikit a gitárnál. Számomra ez kellemes meglepetés volt, hiszen láttunk már koncertet elmaradni ilyen miatt. Amikor a Kicsiny falum következett mindenki olyan átérzéssel énekelt, hogy kicsit meg is könnyeztem a jelenetet. Libabőrös lettem Leander játékától és a közönség énekétől. Az ilyen pillanatok miatt éri meg igazán koncertekre járni.

A közönséget külön is kiemelném, ugyanis azon kívül, hogy remek bulit csináltak, jó volt látni ahogy a rajongó csajok egy mozgássérült srácnak helyet csináltak az első sorban. Már az Ő arca miatt megérte elmenni. Annyira szívet melengető érzés látni az igazi rajongást valaki arcán.

Sajnos hamar véget ért a koncert, hiszen én, aki ismeretlenül ment oda is élveztem volna még órákig hát még a lelkes rajongók. Két-három számot nagyon megkedveltem és megnyugtattam barátnőmet, hogy máskor is szívesen vele tartok, mert egy remek estét tudhattunk magunk mögött.