Egy pillanatra felejtsük el, hogy a Whitesnake, azaz David Coverdale búcsúturnéja hogyan szakadt félbe, borítsunk fátylat arra is, hogy a főnök a tervezett körútra önmaga szinkronhangjaként Dino Jelusicket állította csatasorba! Ezeknek ugyanis jelen kiadvány szempontjából semmi jelentőségük. Itt valóban a legnagyobb slágereket kapjuk attól a brit intézménytől, melytől honfitársai közül a 80-as években legfeljebb a Def Leppard volt képes amerikaibb pop metallal, akarom mondani, hard rockkal előállni.
A Greatest Hits korong az 1994-es dalgyűjtemény 2022-re igazított verziója. Az egykori Deep Purple (lásd MK-III. időszak) vokalista kvázi szólózenekara a hetvenes évek második felében még csak egy volt a csúcskorszakában járó brit blues rock mezőnyből. A következő évtizedben Davidünk nyitni próbált a legnagyobb zenei piac felé, a 80-as évek közepének Amerikájában pedig tárt karokkal fogadták a folyton változó hangszeres gárdával kiálló zenekart. Jelen válogatás épp erre az utóbbi időszakra, a zenekar abszolút aranykorára fókuszál.
A gyűjtemény eredeti, 1994-es változata rendszeres vendég a lejátszómban. A jól ismert, zsigerekben rögzült számsorrendet most alaposan megbolygatták, az eredeti tizennégy track közül menetközben kiesett a Looking For Love, ellenben a dallista tizenhat tételre bővült. Így kalapba kerülhetett a Slide It In album ős-metalos záró tétele, a szimplán zseniális Guilty Of Love mellett a késői Forevermore és a Give Me All Your Love is. Az egész anyag kapott egy friss remastert, megtartva a dalok jól ismert karakterét. Az újrakiadás körüli teendőkbe pedig maga Coverdale is nyakig elmerült, a vaskos bookletbe minden dalhoz részletes kommentárt írt. Az egész pedig egy interjú formájában került a füzet lapjaira.
A kiadvány bónuszaként egy Blu-ray korong képében kézhez kapjuk az összes dal videoját/hivatalos klipjét is, a CD dalsorrendjének megfelelően. A nyitó daltrió (Still Of The Night, Here I Go Again és Is This Love) a Fehérkígyó legnagyobb slágerei, a néhai Tawny Kitaennel forgatott videoklipek pedig az MTV korszak emblematikus darabjai, hasonlóan a későbbi The Deeper The Love-hoz.
A kiadvány tehát az 1984 és 1989 közötti három lemezre koncentrál, a Whitesnake soraiban ebben a fél évtizedben olyan legendás muzsikusok fordultak meg, mint John Lord, illetve a ritmusszekcióban Rudy Sarzo és Neil Murray, valamint Tommy Aldridge és Cozy Powell, és akkor még a gitárosokat nem is említettem… Bár, ha valamennyire is képben vagy a korszakról, tisztában vagy vele, hogy az akkori mezőny színe-java pengetett Coverdale oldalán. Az olyan nagyágyúk, mint John Sykes, Steve Vai, Vivian Campbell, Doug Aldritch, Reb Beach vagy Adrian Vandenberg mellett emeljük most ki a méltatlanul keveset emlegetett Mel Galley/Micky Moody párost, akik az ikergitározás magasiskoláját mutatják be.
Nem állítom, hogy a diszkográfia minden sorlemeze maxpontos csúcsteljesítmény volt, a korai érában Coverdale portfóliójában azért akadtak sablonosabb lemezek is. Viszont ha ezeket a dalokat nem ismered, fogalmad sincs a melodikus hard rockról! A válogatásokhoz az ember hajlamos fenntartásokkal közelíteni, itt azonban semmibe sem lehet belekötni, a dombornyomott digipak kiadvány nemcsak szimpla odafigyeléssel, hanem alázattal és hozzáértéssel, Coverdale produceri felügyelete mellett készült. Ennek megfelelően a nyolcvanas évek hard rockjának tökéletes lenyomata, az a fajta gyűjtemény, ami valóban a legnagyobb slágereket gereblyézi össze. Polcra vele!
