Manapság már nem számít akkora kuriózumnak egy New York-i hardcore csapat megjelenése Budapesten, mint mondjuk húsz éve, de ettől ezek a bulik még mit sem vesztenek az erejükből. Sick of it All koncert - hála a megállíthatatlan és örökösen zajló turnéknak - idén is volt kis hazánkban, nem is akármilyen telt házzal és közönségsikerrel. Azonban ennek az évnek lassan vége és kezdődik a következő, ahol is indul majd az újabb turné, méghozzá egy, a zenekar harminc éves fennállását ünnepelő európai körút, aminek természetesen ismét lesz budapesti állomása méghozzá március 10-én a Dürer Kertben. Három évtized hardcore! Kedvcsinálónak pedig legyen itt az áprilisi pesti buli csúcspontjáról egy videó a hajtás után, mikor felcsendül a Step Down.

Bár a hivatalos toxiológia vizsgálatra még heteket kell várni kell, az általában jól értesült TMZ nyomozati forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a kokain mellett egész gyógyszerarzenált találtak a múlt csütörtökön elhunyt Scott Weiland turnébuszán.

Mint tudjuk, #avilaglegjobbzenekaraanapalmdeath, de azért ott van még a Don Gatto is. Annyira pörögnek a srácok még így év vége felé is, hogy egy új videóval jelentkeztek.

Az utolsó Crowbar album, a  Symmetry In Black egy elég jóra sikerült darab volt, emiatt is várjuk nagyon már az új NOLA lápi taposást, hova máshova, mint az arcunkba. A jó hír, amit Kirk kapitány megosztott a világgal, hogy ugyan a stúdiómunkálatok lassan mennek, mert egy csomó dolog hátráltatta őket (hangmérnökük gyermeke megszületett, hülye időpontfoglalás a stúdióban karácsonyra stb-stb.), de már így is megvan négy teljes dal az új lemezről. Amíg újra össze nem tudnak jönni a stúdióban, addig is gyakorolnak az új anyagokon, hogy addigra minden flottul menjen. Az új lemez meg valamikor jövőre várható.

Tegnap nem tudtuk hova rakni Neal Peart bejelentését a visszavonulásával kapcsolatban. Aztán megint csak kiderült, hogy csak a nemzetközi sajtó kalibrált valamit félre. Nem ez az első ilyen alkalom… Részletek a kattintás után.

Természetesen teljesen meg vagyok arról győződve, hogy az én listám fedi le leginkább az évet, ahogy mindenki, de ettől ez még egy szubjektív játék és pont emiatt nyitott szemmel figyelem a többi kolléga lajstromát. A mai trió által összepakolt listák talán nem annyira hektikusak, mint a tegnapi (bár ez csak a véletlen műve), de ami fontos, hogy itt van 2015 legjobb metal refrénje (szerintem), amit az Armored Saint szállított, csekkoljátok csak odalent!

A sorozat korábbi részei: 
1. rész
2. rész

"Egyet nyit, két új videót kap"akcióval tudunk szolgálni a Manowar háza tájáról. Mindkét új videó élő felvételekre épül és himnikus hangulatú kedvcsináló a jövő évben induló újabb nagy turnéhoz, melynek mi más lenne a címe, mint Gods and Kings. Az epikus hangvételt soha meg nem spóroló metál titánok az idei brazil Monsters of Rock fellépésükről ollózták össze a The Dawn of Battle című videójukat, illetve szintén klipet készítettek a The Heart Of Steel MMXIV című dalhoz, ami viszont a tavaly újradolgozott és kiadott 25 éves King of Metal lemezen hallható, és most már látható is. Párhuzamban a másik említett videóval, Itt lejjebb a hajtás után.

A southern rock nem is lehetne ennél délebbi! Az októberben az Apocalyptica előzenekaraként Budapesten járt ausztrál rocktrió, a Tracer március 2-án visszatér, hogy az A38 Hajó szervezésében, az Asphalt Horsemen társaságában zúzzon egyet a Gozsdu Manó Klubban.

Új videóval jelentkezett a Disturbed. Amit az utolsó, Immortalized című, augusztusban megjelent lemezük egyik feldolgozás dalához készítettek el. A The Sound of Silence eredetijét a Simon & Garfunkel írta meg és játszotta el 1964-ben a Wednesday Morning, 3am című első lemezén, és a dallamok hallatán talán senkinek nem lesz ismeretlen, hiszen például filmek tucatjai választotta már ezt a számot betétdalának. Az énekes David Dramian reméli, hogy tetszeni fog rajongóiknak az új csomagolású dal és a hozzá készült impozáns videó, amit itt lejjebb most megtekinthettek.

Az itt fentebb látható beszarás borítóval jelenik meg, a várhatóan szintén beszarás új Magrudergrind lemez. március 12-én a Primitive Man társaságában a Budapesti Dürer Kertbe is ellátogató grindcore formáció hat év után jelentkezik új hanghordozóval, ami persze a Relapse Records gondozásában jön ki február közepén, és a producere a jól ismert Kurt Ballou lesz. Az első hallható felvétel a Sacrificial Hire című szám az új cuccról, amit itt meg is hallgathattok a hajtás után...

Már csak kicsit több, mint egy hónapot kell kibírni, és megérkezik minden idők egyik legjobban várt progresszív rock albuma, a The Astonishing. A lemez közeledtét mi sem jelezhetné jobban, mint, hogy a napokban a banda szélnek eresztette a korong első megfilmesített nótáját.

A The Beautiful Tour elnevezésű turné keretében március 3-án a Dürer Kertbe látogat a klasszikus blues rockot játszó fiatal izlandi trió, a The Vintage Caravan, akik első headliner turnéjukkal érkeznek Budapestre. Vendégük a leginkább a Thin Lizzy-vel rokon zenei világú régisulis négyes, a Dead Lord lesz. A koncerttel kapcsolatban bővebb információkat ITT találtok.

Nagyon közel van már december 18-a, amikor is a mozikban debütál a Star Wars újabb epizódja, az Ébredő Erő. Cooper Carter gitáros is szeretheti a Csillagok Háborúját, melynek főcímdalát és az ott megszólaló 31 hangszert, pontosabban azok témáit gitárral játszotta le 45 gitársávon. Fentebb az egészen jól sikerült végeredmény. 

Ha rendszeresen olvasod a Rockstation-t, biztosan belefutottál már Anthony Vincent nevébe. A hangszálbajnok jellegzetessége, hogy popdalokat dolgoz fel több különböző vokálstílusban. Ezúttal viszont egy kicsit csavart a sztorin.

A tegnapi hármas listánál ma egy sokkal szélsőségesebb triót dobott a gép, mindhárom kolléga nagyon is jól tájékozott a maga szent területén és kellő alapossággal bírnak, hogy ha kell ölre is menjenek igazukért. A háromszögek csúcspontjaiban thrash, noise és hc punk van, de ezek között aztán meg minden. Tessék beletenyerelni a listákba! 

A sorozat előző része: 
1. rész

A The Dead Fuks nevű első kislemezes kanadai csapatról nem mondhatjuk el, hogy csöpögne a juharsziruptól, mint a leápolatlan csap, amit nem húztak meg eléggé, de ugyanakkor elmondhatjuk, hogy legalább annyi húzóerő van benne, mint egy északi fénytől felajzott rénszarvascsordában. Énekesnőjük bájosan le van lakva, mint egy szotüdülő, de a hangja kátránysötét és pont ott horzsol ahol kell. Nem tartom kizártnak, hogy mielőtt belementek volna vállal ebbe az öt számos kislemezbe, előtte eltöltöttek néhány évet azzal, hogy rongyosra hallgattak King Diamond, Danzig meg mondjuk Witchfinder General lemezeket, hogy aztán megcsinálják a saját anyagukat, amiben úgy szólnak a cinek, mint mikor mínusz harmincban ráköpsz a bádogszemetes tetejére és már mint jégdarabka koppan ott a kis ízléses nyálgombóc. Nagyon jóféle Heavy Metal ez, ahol tényleg hallani, hogy nem csiszolgatták túl a hangzást,nem mostak sem előtte, sem utána kezet, inkább hagyták, hogy nyers maradjon és büdös, mint hód szájában a döglött hal. Ettől meg kicsit punk is ez a metál. A teljes Collaborative Carnage Ep -t meghallgathatjátok itt, a hajtás után...

Nem vagyok híve a bakancslistáknak. Ennek három oka van: 1: igyekszem úgy élni, hogy ne legyen rá szükség, 2: jó a memóriám, 3: hiába is akarnék sok mindent megtenni/megnézni, nem feltétlenül van ráhatásom eseményekre. Viszont ha lenne ilyen listám, akkor egy Sheer Terror koncert megtekintése roppant előkelő helyen szerepelne azon! (A fotó nem a helyszínen készült)

Még ha kimondatlanul is, de mintha lenne egy pörgés a rockzene társadalomban, ahol a játék célja az, hogy amennyire a határok engedik, mindenki játsszon mindenkivel akivel csak tud. Vagy valami ilyesmi. Hiszen a"supergroup" csapatokról lassan meglehet állapítani, hogy valószínüleg spórával szaporodnak, hiszen minden fa és bokor alatt lassan nő egy. Ami tény, de korámtsem baj. Ebből a pörgésből pedig most egy olyan felállás nőtte ki magát ahol a The Dilinger Escape Plan énekese Greg Puciato dobta egy cilinderbe a tudását a Nine Inch Nails és Puscifer környékéről ismert Joshua Eustis nevű úriemberrel, hogy The Black Queen néven lemezt jelentesenek meg a jövő év januárjának végén. A Nine Inch Nails neve után nem meglepő hiszen ők szászlós hajói ennek a vonalnak, de a rock zenében már sokszor megjelent a nyolcavanas évek szinti popja iránti rajongás, ami a The Black Queen zenéjét is átjárja. Nem rég Chino a Deftones egyik gyémántja csinált hasonló muzsikát Crosses név alatt, ami egyáltalán nem sült el rosszul, sőt. Most pedig Greg mutaja be egy másik oldalát. A The Black Queen első klipjét itt találod a hajtás után...

Mostanában már egyre kevésbé lepődünk meg, ha egy zenekar piát bocsát ki a piacra. Biztos mindenki fel tud sorolni gyorsan legalább három olyan kedvencet, aki nem csak a fülünkre, hanem a májunkra is gondolt. Ebbe a sorba áll most be Mikael Åkerfeldt és tánczenekara is.

Bizony, kedves olvasó, úgy néz ki, mostanában szinte minden hétre jut valami szomorú hír. Szerencsére most nem egy gyászhírrel szolgálunk, viszont a 63 éves dobmester bejelentése biztos nem egy embert lep majd meg. Mi is értetlenül pislogtunk a bejelentést olvasva.