Lassan lezárul ez az év, Karácsonykor leül az ember és mérleget von. Brutál év volt. Sajnos a világban történő dolgok még brutálisabbak voltak. Ha csak a zenére, azon belül is az oldalunk által képviselt stílusra koncentráljuk a brutál kifejezést, akkor legalább jó értelemben volt brutál.
Bizony, ebben az évben nem pihentünk, a rengeteg koncert mellett több kedvencünket is sikerült kifaggatni, hogy miújság éppen a zenekara, egyes esetekben a zenéhez köthető projektjei háza táján. Voltak közöttük magyarok, külföldiek, szószátyárabbak és szűkszavúbbak is, de egy biztos: akit sikerült elkapni, azt addig nem is hagytuk békén, amíg nem mondott el mindent, amit tudni szerettünk volna. Ezekből az interjúkból szemezgetünk a lentiekben.
Az idei évet bemutató szubjektív sorozatunk záró epizódjához érkeztünk el, már csak három kolléga maradt, köztük a szerkesztőségünk egyetlen hölgy tagja, aki megmutatja nekünk, hogyan látták ezt a meglehetősen erősre sikeredett esztendőt. Szerencsére ez a hármas is bizonyítja, hogy szerzőink, szerkesztőink - és rajtuk keresztül a RockStation - zenei ízlése mennyire széles spektrumban mozog. Ennyien vagyunk, ennyifélék, de ezt szeretjük. Rock on!
Mint már korábban írtuk többször, hogy a hármas csoportokat a véletlen, vak szerencse szülte, de azért meg kell hagyni a véletlennek is van némi humora, mert ahogy kedvenc tiszta, ős- és trve heavy metalos barátunk belesétált ebbe partiba, az valami csodálatos! Az út egyik felén földalatti, fénytől elzárt grind- és punk bandák fosták össze a padkát, a másik oldalon károgó blekker szajhák sziszegik a vért hegyes fogaik között, középen meg Ricsi barátunk áll fényesre pucolt páncéljában és nézi baljósan az egész forgatagot, de pergamenre írt listáján nincs hiba. CsigaÚr listájának első két helyezettjéhez se borítót, se videót nem találtam, annyira underground, de mint tudjuk #aviláglegjobbzenekaraanapalmdeath, a tizedikért meg én kérek elnézést...;) Az Enslaved miatt viszont Sandroo-nak nyomok egy big pacsit!
Természetesen teljesen meg vagyok arról győződve, hogy az én listám fedi le leginkább az évet, ahogy mindenki, de ettől ez még egy szubjektív játék és pont emiatt nyitott szemmel figyelem a többi kolléga lajstromát. A mai trió által összepakolt listák talán nem annyira hektikusak, mint a tegnapi (bár ez csak a véletlen műve), de ami fontos, hogy itt van 2015 legjobb metal refrénje (szerintem), amit az Armored Saint szállított, csekkoljátok csak odalent!
A tegnapi hármas listánál ma egy sokkal szélsőségesebb triót dobott a gép, mindhárom kolléga nagyon is jól tájékozott a maga szent területén és kellő alapossággal bírnak, hogy ha kell ölre is menjenek igazukért. A háromszögek csúcspontjaiban thrash, noise és hc punk van, de ezek között aztán meg minden. Tessék beletenyerelni a listákba!
A sorozat előző része:
1. rész
Béláim az Úrban! Ismét elrohant egy év mellettünk és ha már így alakult, ráadásul új lemezek hiányában nincs mit csinálni, inkább elütjük az időt azzal, hogy áttekintjük az elmúlt év zenei termését. Megnézzük, hogy személyes kedvenceink hozták-e a kötelezőt, volt-e nagy meglepetés, a nagy öregeknek sikerült-e valóban a visszatérés. Rengeteg kérdés és erre természetesen sokféle megoldás, nagyjából annyi, ahányan a szerkesztőségben vagyunk. Sokféle és sokszínű tízes listák jöttek létre, ki inkább a mainstream irány felé kacsintva, ki az underground dohos világából nem engedve adta le a voksát. Szóval ezen a héten a Rockstation stábtagok szemüvegén át láthatjátok, hogy milyen is volt 2015. Kicsit spoilerezünk: fasza!
Utálom leírni, de megint eltelt egy év. Ráadásul baromi gyorsan és tele igazán jó dolgokkal. Gene Simmons óta tudjuk, hogy a rock halott, bár mi ebből sokat nem vettünk észre hála az égnek.