Ahogy az elmúlt harminc évben mindig, most is szabadulnak el a pórázról olyan bestiák, amik miután rámartak és egy sötét zugig üldözték azt, remegve és sírva hagyták maguk mögött a hideg kövön kuporogva a durván legyalázott világot. Egy korrekt black metal lemez tudniillik csúnyán dörzsöli oda magát a jóhoz. Így tarthatja ugyanis a tükröt durván, egy aljas indokból elkövetett fajnak. Melyet az idealisták még ma is emberiségnek neveznek. De minthogy a kiábrándulás futótűzként terjed, a műfajnak hódoló lemezeken, a förtelem zenéje folyamatosan erjed. Napjainkban is...