Jóformán fel sem ocsúdtunk még a bécsi Botch után, egyből várt ránk egy újabb hardcore gyepálás, ezúttal hazai résztvevővel. Ráadásul itt minden azokat az időket hozta vissza maradéktalanul, amikor betekintést nyertem a HC mozgalomba. A klub szerény méreteiből adódó közvetlen hangulat és a disztrós kirakodóvásár egyaránt szorosan hozzá tartozott a zenés táncmulatsághoz, nem szólva arról, mennyire meglepett a Reaction fanzine friss száma. Ez utóbbi valójában tavaly decemberben jött ki, vagyis kissé későn kapcsoltam, viszont a népszerűsítésére keresve sem találhatott volna kedvezőbb alkalmat a szerkesztő Sabján Bence, aki nem mellékesen a bulit is tető alá hozta.

Októberben robog tovább a Tukker vonat, hiszen 4 buli is szembe fog jönni veletek ebben a hónapban. A legelső október 2-án lesz esedékes az Auróra klubjában, ahol nem mást köszönhetünk újra Magyarországon, mint az angol punk színtér egyik legkeményebb zenekarát, a Bad Breedinget.

Rengeteg jó banda jut el idáig és ad koncertet manapság Budapesten, szóval mondhatni nem nagyon lehet panasz a szervezésekre, de az is tény, hogy az underground undergroundja helyett azért sokszor a tuti csapatok után nyúlnak a szervezők, hiszen a tuti az tuti. Nyilván az működik, ami anyagilag is jól működik és ez rendben is van így. Mindeközben időnként azért mégis bevillan valami, amiről lehet tudni, hogy ez most más lesz és ezért piszkosul lehet várni. Ez az este pedig ilyen volt. Nem csak azért, mert két olyan zenekar lépett fel közösen, akik már nem igazán, vagy csak időszakosan léteznek és ennek dacára jutottak el együtt Budapestre. Hanem még azért is, mert ha megkérdezel valakit, aki jártas a hardcore punk ezen szárnyán, hiába Judge, Champion, True Colors, Battery, Bold és még jó néhány zseniális név, mert jó esély van rá, hogy a Trial valamelyik kiadványát a tíz kedvenc lemeze között fogja emlegeti.

Vannak, akiket a black metal nem a hozzákerekített körítés miatt fog meg, hanem egyszerűsége, gonoszsága, meditatív primitívsége által. Ilyenkor fordulhat elő, hogy egy banda nem a megszokott (fekete-fehérre festett) arculattal es szövegvilággal, mégis a műfaj által erősen megihletett zenével, olyan dolgot hoz létre, amelynek üzenete ugyan valahol találkozik egyes black csapatok természetközeliségével, ugyanakkor telítve van politikával és filozófiával. Hasonló csapatként talán a Wolves In The Throne Room jutna az eszünkbe, de ők nem annyira direktek, mint a március 28-án Budapestre látogató, svéd Seeds In Barren Fields.