
A Walls of Jericho és a Keeper of Seven Keys (1 és 2) lemezeket kistöki koromban külön-külön is legalább száz alkalommal hallgattam végig. Nyolc éves lehettem ekkor és nem, nem saját jogon, hanem inkább bátyám által formálódott így az ízlésem, a közös gyerekszoba hozta így, hogy mélyen a bőrömbe égett a germán power/speed-metal pionírok iránti imádat. Azóta eltelt úgy harminc (meg egy kicsi) év, a bandának meg 40 és minimum kiváló alkalomnak ígérkezett, hogy gyerekszoba nosztalgiabulit tartsunk tizenpár ezer ember társaságában. A szerencsételenek szomorú játéka miatt a Nagy Terv kútba esett - egyedül mentem a Helloween 40 turné budapesti bulijára. Egyedül kellett a működő ország étoszán újra kiröhögnöm magam (Győr-Budapest M1: kettő és fél óra...) és egyedül "kellett" a hömpölygő érzelmeimmel birkózom.

Heti dalmegosztásunkban indusztriális nu metal, törzsi groove metal, patinás germán power metal és ipari fém, valamint egy hazai gyöngyszem. /Fotó: Mudvayne, Rafa Alcaranta/
A német metal ikon Helloween mindig is a power metal színtér úttörője volt. A nagy sikerű előző albumukat követő Giants & Monsters tegnap végre megérkezett a Reigning Phoenix Music (RPM) kiadó gondozásában.
Heti dalmegosztásunkban power metal istenek ás utódaik, hardcore saller, nu metalos felhangok és prog szörnyeteg. /Fotó: Hatebreed/
Heti dalmegosztásunkban klasszik heavy metal, hardcore pofon, progresszív csoda, szürreális szexuális, és svéd acél. /Fotó: Drain/
Ahogy azt korábban írtuk Giants & Monsters címmmel 





A power metal német keresztapái lassan elkészülnek a legújabb korszak második nagylemezével, de előbb az ősrajongókat ajándékozzák meg néhány újrakiadással.
A banda történetében sorsdöntő. Rendkívüli jelentőségű. Óriási nyomás alatt készült. Mérföldkő az együttes pályafutásában. Általában ezek a mondatok azok, melyek egy lemezkritika alapjait képezik. Ez az az eset, amikor nem csak színező közhelyekként funkcionálnak, hanem nagyon is valóságosak az éppen ma harminc éve megjelent Helloween album, a Master of the Rings vonatkozásában.
Most már elmondhatjuk, hogy túl vagyunk egy nagyon nehéz időszakon és lassan kezdünk túllépni az elvonási tünetek okozta melankólián. A COVID korlátozások miatt jégre tett élő zenei piac felengedett és az átlagos koncertlátogató valahogy úgy érezheti magát mint a lejárt műszakis verdákkal “körülvett” vizsgaállomások üzemeltetői. Szinte minden egyszerre, vagy szoros egymásutánban történik. Megnyíltak a hazai és nemzetközi fesztiválok / arénák kapui és végre a bejárat előtt szakadnak az egy-két éve megváltott és azóta a fiók mélyén pihenő tikettek. Más kérdés, hogy a műholdakat csiklandozó magasságig emelkedett Euro árfolyam mellett mi marad mörcsre és túlárazott langyos sörre meg száraz perecre, de legalább már van minek örülni.