Az In Flames lassú, de biztos átalakulása már nem új keletű dolog, hiszen a 2000-es évek elejétől kezdve (mindig kicsit engedve az aktuális rockzenei fősodornak) folyamatosan hagyják maguk mögött a kezdeti színtiszta dallamos death metal elemeket, így aki egy újabb Whoraclet, vagy épp Colonyt vár, az most be is fejezheti ennek a cikknek az olvasását - ha egyáltalán belekezdett. Mert a Battles folytatja azt a lassú, de biztos átalakulást, mely egy dallamos, könnyen énekelhető, kvázi himnikus, szinte popos metalcsapattá gyúrja az In Flamest - nyilván ennek köszönhetőek az időnkénti személyi változások is - de az én meglátásom szerint ez egész jól áll nekik. De lássuk csak, milyen lett a legújabb eresztés.