Imádok zenei könyveket olvasni, stílustól függetlenül. A zene a szenvedélyem, ezt sosem tagadtam – ahogy azt sem, milyen jó lenne ezzel „nagyban” foglalkozni, de ez most más kérdés. A zenei könyvek nagy része értelemszerűen életrajzi, vagy zenekartörténeti mű, mely közelebb engedi a rajongókat imádatuk tárgyához, a rock, vagy éppen az adott műfaj isteneihez. Hazai terepen kicsit szellősebb a felhozatal, hiszen nálunk nincsenek akkora léptékű csapatok és előadók, aránylag kevés hazai kötet látott még napvilágot, de talán pont ezért van meg a maga romantikája a dolognak. Ebbe a sorba áll be a tavaly elhunyt Kőváry Péter életrajzi interjúkötete.