A Platon Karataev azon zenekarok közé tartozik, akik albumról albumra újraértelmezik önmagukat, miközben mindig megőriznek valamit abból az érzékenységből, ami az első pillanattól meghatározta őket.
A Platon Karataev azon zenekarok közé tartozik, akik albumról albumra újraértelmezik önmagukat, miközben mindig megőriznek valamit abból az érzékenységből, ami az első pillanattól meghatározta őket.
Május 9-én több mint egy évtizedes kihagyás után újra a Budapest Park színpadán a Vágtázó Halottkémek, akik ráadásul ötvenedik (!!) jubileumukat és az év elején megjelenő, Fellázad A Semmibe Vett Öröklét című lemezüket ünneplik egy különleges szeánsszal. Ha mindez nem lenne elég, az estét a Platon Karataev nyitja, akik áprilisban megjelenő Napkötöző című új albumukat mutatják be ezen a különleges eseményen. /Fotó: Martin Wanda/
Szokásomtól eltérően öt helyett most csak három lemezt hoztam. Ennek indoka mindössze annyi, hogy egyik korong sem azt érdemli, hogy egy nagyobb halmaz részeként csak úgy elsikkadjon. Önhibámból eredően, idő és energia viszont sajnos nincs arra, hogy mindegyikre önálló cikk keretében hívjam fel a figyelmet, pedig mindhárman megérdemelnének egy-egy hosszabb szócikket is. Kategorizálhatatlan görög kortárs rock, hazai post rock, illetve szintén hazai doom/death metal, szigorúan ábécé-sorrendben. Lássuk is!