Nem hinném, hogy a 90-es évek közepén létezett olyan elvakult Rammstein rajongó, aki azt mondta volna, hogy másfél évtizeddel később kedvencei abszolút csúcskategóriás muzsikusok lesznek, sőt megkockáztatom, hogy maga a banda is csak félve mert ebbe belegondolni. Jelenleg több, mint 30 millió eladott lemeznél járnak és olyan emberekkel dolgoznak együtt, aki tényleg csak a legmagasabb körökben mozognak.
Nyilván a tehetségen túlmenően ez egy igencsak jól összerakott marketing-gépezet munkája is, de sikereiket mindenképpen köszönhetik rendkívül látványos színpadi teljesítményüknek, hiszen ne feledjük a zene szórakoztatás is egyben. Akik nem csípik a zenekart, azoknak a Rammstein is csak egy ügyesen összerakott kópiabandának tűnt az elején és valljuk be őszintén az első albumokon jó pár összelopkodott téma bukkant fel és ezt az indusztriál muzsikát is csinálta már jobban német csapat, nevezetesen a Die Krupps. Így azonban senki nem csinálja és a 2001-es Mutter-től indulva mára a Rammstein név márka lett, egy olyan márka ami - kis túlzással – bármit kiadhat, megcsinálhat.