A pénteki nap az én „tollamból” az utolsó lesz a beszámoló sorozatban. Ezen a reggelen már a bérletesek jórésze igen harcedzetten nézett szembe a kihívásokkal. Szilárd kaja és gyógysör kötelező négy napi piázás után. Ébresztő helyett „rübibaszdmeg” és „holvanapokolgépkazettám” – bár úgy veszem észre ezek a megmozdulások kezdenek kihalni a Maraton fesztiválkultúrájából. Persze mindig van valaki, aki reggel 8-kor már/még részeg és üvölt, mint a sakál, de aki hangérzékeny, vagy nem bírja az ortóságot, az ne menjen fesztiválozni. A péntek nem volt olyan mozgalmas, mint a csütörtök, de olyan gyöngyszemeket láttam, mint a The Wedding at the Slaughterhouse, a Gutalax, a Venom Inc., a Jinjer és a Napalm Death.

Van, aki nem ismeri a The Wedding At The Slaughterhouset? Ha igen, akkor most pótolja, majd visszatér ehhez a cikkhez, ahol a legújabb agymenésüket találjátok, melyben, az Ámokfutók-féle Szomorú Szamurájt erőszakolják meg jobbra, úgy szépen, igényesen. Ha elég ügyesen figyeltek, még talán egy kis 'Maident is felfedezhettek benne. Mi megszavaztuk a hatalmas ötcsillagos pacsit a dalért.

A Wedding At The Slaughterhouse neve, illetve zenéje biztos sokak számára ismerősen csenghet. Ők az a zenekar, akik sajátos death/grind átiratokat csinálnak gyerekkorunk legszebb slágereiből, így például a Mézga család főcímzenéjéből, vagy a Kacsamesék népszerű bevezetőjéből. Zakat-vonat nem áll le, a legfrissebb klipes dalukban a Vuk "fürgerókás" dalát erőszakolták meg, melyet itt, nálunk is láthattok, hallhattok.