Újdonságok, régiségek, különlegességek. Írhatnám, de ez nem a Zenebutik, hanem metal három napon keresztül:ez a Metalfest 2011 a csillebérci táborban! Nem kis bonyodalmak színesítették az utam, de nem részletezem: már az lenne a furcsa ha egyszer minden simán menne...
Sátorverés után felderítettem a most már ismerős helyszínt és azonnal látszott, hogy az egész fesztivál sokkal átgondoltabban és jobban kialakított,valamint több és jobb szolgáltatás várja a vendégeket, mint 2010-ben és a zenei felhozatal sem maradt el a tavalyi mögött.
Vicious Rumors
A hányatott sorsú zenekart nálunk nem ismerik túl sokan,pedig olyan előadókkal együtt kezdte a pályát, mint a Metallica, a Mötley Crüe, a Laaz Rockit, vagy az Exodus. Hiába jelentették meg a jobbnál jobb power metal lemezeiket ,amelyeket ma már klasszikusként tartanak számon, a Geoff Thorpe gitáros által alapított és vezetett, már több mint 30 éve (!) létező zenekart, mintha kerülné a szerencse. A Metalfest keretében a most megjelent új lemezüket promótálták (Razorback Killers World Tour), rögtön a klippes Murderball-al kezdtek, de az őrült tekintetű énekes Brian Allen (akiről a koncert után kiderült,hogy nagyon barátságos és közvetlen) hiába próbálta beindítani a kevés nézőt,n em nagyon járt sikerrel. Ezt részben az itthoni ismeretlenségüknek, részben pedig a hangzásnak tulajdonítom: Geoff Thorpe szólói néha teljesen elvesztek és elég "vékonyan" szóltak. A végére azért sikerült egy kicsit megmozgatni a nézőket, akik közül sokan talán nem is tudják,hogy a metaltörténelem egy fontos zenekarát láthatták-hallhatták. Aki nem ismeri a zenekart és szereti a power metalt annak ajánlott, tessék bepótolni! Azért láttam jónéhány VR pólós rajongót,ők biztosan örültek a zenekar fellépésének, akárcsak én.
Pokolgép (különleges buli Hammerfall tagokkal)
1987-ben voltam utoljára Pokolgép koncerten. Nem csak a különleges buli ígérete csábított, hanem a kíváncsiság is, milyen a Pokolgép 2011-ben? A zenekar nem egyszerűen meglepetést okozott hanem leesett az állam. Az új énekes Tóth Attila a Manowarból sem lógna ki, a hangja "kalapácsjózsis" és már a nyitó Pokoli színjáték alatt látszott, hogy kiváló frontember, azonnal bevonta a közönséget és olyan hangulatot teremtett, ami a nap koncertjévé avatta a Pokolgép buliját, pedig ez még csak a kezdet volt!
Bizonyos dolgok nem változtak '87-óta: a gép-gép-gép Pokolgép kórus és az, hogy mindenki tudja a dalszövegeket, még az előttem ugráló tizenévesek is. Az újabb számokat nem ismerem -hosszú volt a kihagyás-, de a régieknél előjöttek az emlékek, én is voltam tizenéves és ugyanígy ugráltam a koncertjükön. Majd eljött pillanat ami miatt különleges volt a buli, Kukovecz Gábor gitáros a színpadra szólította a Hammerfall gitárosát és énekesét egy kis közös zenélésre, a Hol van a szó ("Send me a sign") című Gép nótát dolgozta fel a Hammerfall az új lemezén és ezt, valamint egy Hammerfall számot (Hearts On Fire) játszottak el közösen, igazi örömzenélés volt! Ráadásul három gitárral úgy szóltak, hogy a helyükben bevenném állandóra Oscart. Joacim Cans és Attila felváltva énekeltek magyarul és angolul, majd Joacim váltott és kiderült, hogy magyarul is tudja a szöveget! Ha valaki úgy gondolná,hogy a Gép lefutott, ciki őskövület vagy nincs létjogosultsága 2011-ben az sürgősen vizsgálja felül a nézeteit! A zenekar olyan hangulatot varázsolt a nagysátorba, amit nem fogok elfelejteni.
Saxon
A Saxon a NWOBHM mozgalom egyik fontos bandája és nekik is új lemezük jelent meg (pont a koncert napján 3.-án jelent meg) és az ezt bemutató turné keretében jöttek ismét hozzánk. Az új lemez a Call To Arms, amelyről négy számot is játszottak, rögtön nyitásként Hammer Of The Gods majd Back In '79, Call To Arms, Afterburner.
A koncerteken szokásos világításon felül egyedi színpadi fényeket hoztak magukkal a szokásosnál rövidebb bulira, a setlist mindössze 13 számot tartalmaz! Biff Byford hangja ugyanolyan jó mint a '80-as években, Nibbs Carter basszusgitáros pedig úgy headbangelt és pörgette a haját a koncert alatt mintha egy death metal zenekarban játszana... A Saxon nem vált megkopott, múltjából élő nosztalgiazenekarrá, joggal ők a brit metal egyik élcsapata.
Cradle Of Filth
Erről a buliról semmi jót nem tudok írni, sajnálom. Szörnyű volt és az összes jóindulatom/lelki erőm is kevésnek bizonyult hozzá, hogy végignézzem és néhány jó momentumot találjak a CoF-ben. Kivéve Ashley Ellyllon billentyűst aki (legalábbis messziről) egy cosplay lánykának látszott és előkelő helyen szerepel a Top 10 Hottest Metal Chicks listán és ezzel nem is vitatkozok, de a többit igyekszem gyorsan elfelejteni. Persze lehet, hogy csak én nem vagyok műértő és bennem van a hiba.
Inkább átmentem a RockTv színpadhoz hátha ott történik valami érdekes. A színpadon éppen egy háromfős banda játszott. Amikor beléptem és megláttam a zenészeket azonnal két név ugrott be: Ted Nugent és Thin Lizzy. A gitáros példaképe biztosan Ted Nugent, a basszeros/ énekesné pedig Phil Lynott. Klasszikus hard rock a '70-es évekből és heavy metal ötvözete, mi lesz ebből? Dutch Hard Rock Assault a Vanderbuyst! A virtuóz hiperaktív gitáros önmagában is látványos volt, de a trió akkora showt adott elő a kevés nézőnek, hogy elképesztő! Azért is szeretem a fesztiválokat, mert mindig vannak meglepetés zenekarok, idén a Vanderbuyst volt az. Nagyon jól szórakoztam rajtuk, bárcsak korábban átmentem volna! Remélem eszébe jut valamelyik szervezőnek újra elhozni őket.
Szöveg: Frogfoot. Fotók: Réti Zsolt. További képek a GALÉRIÁBAN.
