Mindenki életében eljön az a pont szerintem, amikor már néha kell a nyugodtabb zene a lazításhoz. Nem lehet egész életünkben csak hörögni. Néha kell a megnyugvás. Személy szerint én, ezt a stoner zenében találtam meg. Különös utazásokra tudok elrepülni, ha berakok egy-egy Kyuss vagy más hasonlóan zseniális CD-t. És itt kezd el lényeget nyerni ez a „cikk”. Ugyanis nem csak külföldön találhatunk remek stoner zenekarokat. Sőt kis hazánk tömve van a jobbnál-jobb bandákkal. Sokan ismerhetnek jó párat, ám van még is egy igazán különleges.

Számomra az egyik legizgalmasabb ilyen hazai zenekar az Urania. A zenéjük egyszerűen lehengerel, és magával visz egy olyan világba, ahol minden nyugodt és mégis energikus. Megdöbbentő, hogy egy ennyire jó zenekar mennyire kevés figyelmet kap itthon, miközben a külföldi zenész blogok sorra akarnak tőlük interjút, meg számokat. Emiatt is ültem le és faggattam ki a gitáros/zeneszerzőt Aiwasst az Urania-ról.

A zenekar tagjait mutasd be légy szíves.
Papp Zsolt Szilveszter a dobokat csépeli. Damien Sixtus a basszusgitár húrjait tépi. Én pedig a gitárt nyúzom.

Mikorra tehető az Urania születése?
Pontosan 2010. október 08-ra, amikor az első videót feltöltöttem a youtube-ra, és ha már ott van, el is kellett nevezni a gyermeket. Tehát a zene hamarabb megvolt, mint a név.

Milyen szavakkal tudnád leírni a zenéteket?
Elmélyülés, őszinteség, Psy, füst, súly.

Miért pont a stoner vonal felé indultatok?
Nem tudom, hogy behatárolható-e ez a zene egy stílusba. Szerintem ez egy igen változatos, hangulatos, és szabad dolog. Nincs benne a gyűlölködés, agresszió, mégis tud zúzni, igazán súlyos lenni, de könnyed és művészi is. A hatalmas bunkó riffek, a lebegős-lágy pszichedelikus dallamok. Magában a zenében is megvan az elfogadás, valami pozitív kisugárzás, amire vagy ráérzel, vagy nem, de ha igen, akkor rá is szoksz.

Milyen zenekarok hatottak rád?
Az Urania-nál, ugyanúgy, mint általában a többi projectemnél is, az a hozzáállás volt a jellemző, hogy nem konkrét zenekarok hatására, és nem egy előre eldöntött stílust/irányt meghatározva írtam a számokat. Tehát az Urania számokhoz sem Kyuss riffeket írtam át, csak füstöltem egyet és elkezdtem gitározni. Ezt a zenét elsősorban maga a stoner hangulat ihlette, hozta elő belőlem, persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy soha nem pengettem Kyuss-ra, Down-ra, vagy Sabbath-ra, de ezekre a zenékre inkább elmélyülni szeretek.

Milyen körülmények között készülnek a dalok?
Gitárt fogok zene hallgatása nélkül, otthon. És nem utazás közben, mondjuk a buszon (haha)

Egyedül írod a dalokat?
Igen, egyedül írok mindent, ez persze változhat idővel. Magára a zeneírásra nincs bevált recept. A 2010-es demo zöménél például előre megszerkesztett dobalapokra lettek utólag kitalált témák feljátszva, megspékelve szólókkal, hangulatfestő samplerekkel. De minden dal születése más, más emlék, bár vannak dalok, amiknek a létrejöttére egyáltalán nem emlékszem, egyszer csak lettek, hehehe, a Woodoo-nál azért kicsit változatosabb körülmények uralkodtak, eleve két olyan dal is helyet kapott rajta, amit még az első demo előtt készítettem, egy másik project-hez, kicsit leporoltam őket, csiszoltam rajtuk, és mentek a Woodoo-ra. Vannak rajta dalok, amiket rekordidő alatt összeraktam, volt, amin hetekig variáltam, és ott van a Space Coffee, ami tulajdonképpen egy trip. A most készülő cucc már egy sokkal kidolgozottabb, érettebb és főleg józanabb produktum lesz.

Mi a célotok a zenéléssel?
Részemről nincsenek hatalmas célok. Ilyenkor ugye az a sablonszöveg, hogy minél több emberhez eljuttatni és népszerűsíteni a zenét, ami jó dolog, csak engem nem ez mozgat elsősorban. Ha tetszik az embereknek a zene, akkor nem kell népszerűsíteni, terjed, mint a vírus, ha meg nem tetszik, akkor kár erőltetni. Szóval annyi a célunk, hogy jól érezzük magunkat, és ha valakinek tetszik a zene, jó érzés, ha koncerteken is sikerül jó hangulatot teremteni, akkor érdemes koncertezni. Szeretjük ezt csinálni, de semmilyen illúzióink nincsenek.

Első anyagod címe, mint már kiderült Carpatian Woodoo, erről pár szót mesélj, kérlek.
Igazából, az egész zsigerből jött. Csak egyszerűen jöttek a témák, és ez lett a vége. Youtubeon bárki könnyedén megtalálhatja őket, vagy akár a myspace-en.

Most készül a második albumotok, erről valami érdekesség?
Készülget, gyakorlatilag az utolsó simítások vannak hátra, bár felmerült, hogy a dobtémákkal stúdiózzunk. Komolyodott a zene, összetettebb, pontosabb, kidolgozottabb és kiforrottabb lett. Komplexebb is összességében. Viszont szerintem megmaradtak a tipikus dolgok, amitől felismerhető, hogy ez bizony Urania.

Hol lehet titeket elcsípni legközelebb benneteket?
2012. február 13. hétfő. Szabad az Á, 20 óra.
 
Milyen nehézségek adódtak eddig a zenekar életében, amik megkeserítették a működéseteket?
Eleve nehéz volt megfelelő tagokat találni, ez a dolog sokkal, több nehézséggel jár, mint ahogy gondoltam volna, így is csak hárman vagyunk, pedig nagyon kéne még egy gitár. Próbálkoztunk hirdetések útján is, elég érdekes emberek jelentkeztek, például volt egy 52 éves dobos, aki három évet dobolt zenekarral, aztán 20 évet kihagyott, és 2 éve újra kezdte a zenei pályafutását, a próba közepén beültem megmutatni neki, hogy úgy nagyjából mit szeretnénk, erre elsápadt és hazament. Viszont kétségtelenül a legjobb jelentkezők egyike volt, mert egyrészt legalább eljött (ez nem szokás, és lemondani sem szokás), és tudta mi az a stoner, sőt, hallgatott is ilyesmit. Hahha.

Fontos kérdés, hogy kerestek-e énekest, vagy maradtok instrumentális zenekar?
Nem keresünk. Két jó hangú pacsirta is azt mondta, hogy nem tud mit kezdeni vele, nagyon instru-ra van kiagyalva, és nekik biz el is hiszem. De annyira nem is erőltetem már ezt az énekes dolgot. El tudnék képzelni éneket pár helyre, de megszoktuk már így.

Hogy egyeztethető össze a zenélés és a hétköznapi életetek?
Elég régóta zenélünk ahhoz, hogy ez már ne okozzon nehézséget. Pár éve fel akartam hagyni az egésszel és eladni mindent, mert annyit kellett dolgoznom, hogy nem jutott időm zenélésre, így meg még bosszantó is, ha lenne kikkel, hol és mivel, na, de mikor?

Tervezitek kiadni valamilyen formában az eddig megjelent két albumot?
Felmerült persze, de egyelőre nem állunk olyan anyagi helyzetben hogy ebbe befektessünk. Ha találnánk kiadót, vagy egy kiadó találna meg minket, az bizonyára elősegítené ezt a dolgot, de számunkra ez nem befektetés, inkább szenvedély, vagy valami ilyesmi. Jó lenne legalább annyit keresni vele, hogy amit ráköltünk, az visszajöjjön, de én konkrétan undorodom a zenei nyerészkedéstől.

Kaptok-e valamilyen segítséget, zenekaroktól?
A színtér nagyon barátságos, nagyon segítőkész, én ugyan nem akarok ezzel visszaélni, de tudom, hogy sok arc van, akit bármikor fel lehetne hívni, ha valami segítség kellene. A december 9-ei stoner blog night-on igazi testvériség jött össze, és igaz hogy itthon az utálkozás az elfogadott, de azt hiszem, hogy ez az a zenei közösség, ami végre felülemelkedett ezen az ostobaságon. Persze férges alma mindenhol van, de az a pár haszonleső ide már nem fér be, hiszen ez a barátság nem a pénzről szól, merthogy az itt szinte senkinek nincs.

Kiknek tudnád ajánlani a zenéteket?
Azoknak, akiknek van idejük oda is figyelni, és végighallgatni egy albumot az elejétől a végéig, viszont zeneileg beszűkült embereknek semmiképp sem ajánlanám.

Hol lehet megtalálni titeket?
Bárhol. Van facebook oldalunk, meg e-mail címünk, ha valakinek nincs internet hozzáférése, az meg csak megtalál valahol. Akár a Stonerise-on keresztül. Van myspace oldalunk is, én kb. háromnegyed éve nem jelentkeztem be, de van. Vagy megadhatom anyukám telefonszámát, vagy a tiédet.

Kikkel lépnétek fel szívesen?
Tulajdonképpen bárkivel, akik képesek valami számunkra értékest létrehozni, és nincsenek elszállva maguktól.

Köszönet?
Azoknak, akik hisznek ebben a zenében, az értékében, és ebből adódóan segítenek minket, ahogy tudnak. Szerencsére vannak ilyenek, igazi barátok, hatalmas Köszönet nekik!
 

Urania a facebookon
 

Az interjút Rózsa Tamás készítette, aki mától a RockStation munkatársa.