A Caspiant 2009 környékén fedeztem fel magamnak. Az addig megjelent You Are Conductor és Four Trees című lemezeiken hallottak azonnal meggyőztek arról, hogy a zenekarban hatalmas potenciál rejlik. Az instrumentális poszt-rockban utazó massachusetts-i hatos egy igen divatba jött stílusban alkot egészen maradandót. Lemezről lemezre fejlődve, magabiztosan haladva, hihetetlen alázattal és lelkesedéssel robbantak be a színtérre. Turnéik kontinenseken ívelnek át, eljutva a legképtelenebb helyekre, hogy a világ megismerje, miben is rejlik a Caspian ereje.
Legutóbbi, Tertia című lemezük is egy újabb lépés volt előre a megkezdett úton, de szerintem a hangzása nem lett kellően erőteljes és telt. A 3 gitárnak, de főleg a dobnak azért annál többet kell mutatnia magából, mint a Tertián hallható. Ettől függetlenül zeneileg a legegységesebb és legtartalmasabb Caspian sorlemez. Volt szerencsém őket kétszer is látni élőben, ahol ha lehet még jobban meggyőztek arról, hogy a Red Sparowes látványos hanyatlásából adódó űrt leginkább ők hivatottak betölteni. Ezek után felfokozott izgalommal vártam a most megjelent lemezt, aminek a Waking Season címet adták.
A már hagyományosnak tekinthető ambientes felvezetésű címadó szerzeményt a Porcellous követi, ami egyből tudatosítja bennem, várakozásom, előzetes optimizmusom nem volt hiába való. A hangulat, ami árad belőle, a nyugalom, a természetben érzékelhető harmónia, ami átjárja, életet lehel a dalokba. A recept persze ugyanaz, a stílus korlátait sem nem lépi át, sem nem szegi meg, de mindezt egy rendkívül erős karakterrel fűszerezi, amitől zenéjük felismerhető, beazonosítható. Rendkívül szépen megkomponált és elektronikával kellően megtámogatott dalok követik egymást. A hangzás is sokkal arányosabb és erősebb, mint az előző lemezen. Az előzetes hírekkel ellentétben nem került fel a lemezre ének ezúttal sem, de mivel eddig nem hiányoltam, most sem teszem. Nagyon érett és profi produkció, érezhetően sok munka van benne, rendkívül tartalmas és színes. Philip Jamieson gitáros és társai roppant kedves és közvetlen figurák. Kellően eltökéltek és lelkesek, tele fiatalos lendülettel, alázattal, amihez komoly zenei tudás is párosul. Ez a kombó pedig azt eredményezi, hogy egy nagyon erős tábort tudhat maga mögött, ami folyamatosan növekszik, köszönhetően az igencsak aktív élő fellépéseknek, hiszen a Caspian lemezen csak 100%-ot ad, élőben azonban ezt képes túlszárnyalni, erre bárki mérget vehet.
És hogy erről bárki meggyőződhessen nem kell mást tennie, mint november 7-én lecammogni a Dürerbe, ahol a Caspian az iLiKETRAiNS és a hazai Marionett ID társaságában ad koncertet. Az borítékolható, hogy a rajongóknak nem fog csalódást okozni az este, de a kétkedőket arra biztatom, tegyenek egy próbát élőben velük, mert a srácok tényleg odateszik minden tudásukat, erejüket és lelkesedésüket.
A lemezt záró Fire Made Flesh, ami szerintem a korong legerősebb tétele, a garancia arra, hogy a majdani folytatás sem okoz majd csalódást, addig meg itt van nekünk a Waking Season, élvezzük.
