A Nigromantia képében egy igazán friss csapatot üdvözölhetünk a népes death metál mezőnyben. A nyíregyházi csapat 2009-ben alakult és néhány kisebb kiadvány után, máris az osztrák Noisehead kiadónál találták magukat és idén már meg is jelent az első lemezük. Azt már előre le kell szögezni, hogy profi a cucc, mind hangzásában, mind a megjelenésében, mind a zenei részét tekintve. Természetesen fizikai formátumban is megjelenik az album, e nélkül a death mezőnyben nem is lehetne talpon maradni. Ugyanis a death, thrash, black, grind, hardcore vonalon a legerősebb az underground, ahol, ha nincs minimum egy kazetta demód, komolyan sem vesznek. Ha-ha!
Na, de félre a tréfát tényleg ezekben a körökben a „legmaradibbak” a rajongók (hál isten, teszem hozzá), úgyhogy itt létszükséglet a lemez, mint olyan. A fiúk osztrák honban dolgoztak Mario Jezikkel a Noisehead stúdiójában és ténylegesen színvonalas produkcióval állottak elő. Bár az én ízlésemnek kissé steril/gépies megszólalásúak a tamok, amit nem is értek, mert az egész produktum meglehetősen kellemes tónusú, természetes megszólalással bír. Ehhez képest a tamok, mintha elektromos dobon lettek volna rögzítve. Na, mindegy, legalább ez is visszaidézi a hőskort, amikor még véletlenül sem lehetett tökéletes megszólalású lemezekről beszélni. És persze, pont ez volt a jó.
Vissza a lemezhez ez nem az a kifejezett death/grind, inkább a dallamosabb oldaláról közelítik meg a kérdést. Igen sok tempóváltás, közép tempós trappolás, dallamos szóló, itt-ott némi blackes riffelés, meg egy jó nagy adag thrash is figyel a zenéjükben.
Nekem még menetközben beugrott az In Flames, Bolt Thrower és Slayer is, de hát, ha erről a stílusról beszélünk, ez alap.
Feltűnő,- legalábbis nekem- Egri-Kiss Dávid és Kiss Péter gitárosok kidolgozott témai, szólói, de természetesen a ritmusszekció is jól teljesít, veszettül nyomja Gazdag Gergő a kétlábdobokat és csépeli a cájgját. A nyolc számos 35 perces lemezen megannyi jó pillanat sorakozik, ilyen pl.: Stillborn Justice, Inherited Burden, Final Salvation vagy a záró Fallout . Szumma szummárum ez egy minden ízében kidolgozott, érett lemez a stílus kedvelői bátran próbálkozhatnak vele.