Októberben a Roadrunner Records gondozásában jelenik meg a Stone Sour új albuma, amely a House Of Gold And Bones címet kapta. A csapat Des Moines-ban - a banda főhadiszállásán dolgozott - a Sound Farm Studiosban dolgozott David Bottrill (Tool, Muse, Staind) producer irányítása mellett.

Sok dal született, a tervek szerint az októberben megjelenő albumon 12 dal lesz hallható, míg másik 12 jövőre jelenik meg valószínűleg egy újabb album formájában. Az új dalok közül pár már címmel is rendelkezik, ezek: Absolute Zero, RU486, A Rumor Of Skin és Taciturn.

Ellopták a Limp Bizkit zenekar egyik gitárját a hétvégi Nova Rock fesztiválon Ausztriában, két magyar színpadi munkás a gyanúsított - közölte hétfőn az osztrák rendőrség. A hétezer euró (mintegy 2,1 millió forint) értékű elektromos gitárt nem sokkal vasárnap éjjeli eltűnése után megtalálta a rendőrség egy közeli erdős területen elrejtve, mintegy 500 méterre a fesztivál területétől. Tettesként egy 21 és egy 23 éves magyar kölcsönmunkást azonosítottak, akiknek szabad bejárása volt a színpadra. A két férfi ellen feljelentést tettek nagy összegű lopás címén. A gyanúsítottak szabadlábon védekezhetnek.

Bár hivatalos bejelentés még nincs, de Devin Townsend FB oldalán a Tour Dates pont alatt december 2-ára egy A38-as koncert van prognosztizálva a nem rég új lemezzel jelentkezett Fear Factory társaságában. Ha a hír hivatalos bejelentést is nyer mindenképpen tájékoztatunk benneteket a részletekről

Elkészült a Zorall zenekar következő videoklipje, melyet az augusztusban megjelenő új lemez egyik dalára készítettek. Az új album az V. Zorall Sörolimpián, Balatonszemesen lesz először beszerezhető, mégpedig a belépő megváltása mellé, ingyenesen. A Zorall kétszer is koncert ad a Sörolimpián, augusztus 18-án és 19-én, de mellettük még tucatnyi remek zenekar koncertjére bulizhatnak majd a fesztiválozók.

Újabb hírekkel szolgálhatunk a pokolból. Nem, ez most nem a mai gáz-szivárgós, sulis hírnek egy leányvállalata. A Slipknot névre hallgató szörny brigád nyilvánossá tette a július 24-én megjelenő, vatta új válogatás albumának, az Antennas To Hell-nek a borítóját, és a számlistáját!  Ha még ez sem elég van egy újabb kedvcsináló videónk is!!!!!!!  Számlistához menj a továbbra!

Nos, igazából van egy véleményem az egészről, amit szívesen megosztok veled, ha érdekel!

Meséljetek a zenekarról, hogyan alakult, és mikor indult útjára a SPACEVAN?

Ezer éve ismerjük egymást, folyamatosan megfordultunk különféle formációkban, majd 2010-ben az aktuális tagokkal-barátokkal megalapítottuk a SPACEVAN-t. Jó pár éve játszunk már együtt, és úgy tűnik, hogy emberileg és zeneileg is nagyon megtaláltuk a hangot. Talán azért, mert egyikünk sem az a „túlfizetett sztár” vagy celeb alkat…:) A SPACEVAN az eddigi legütősebb bandánk, ami arra hivatott, hogy igazi rock zenét biztosítson saját maga és mindenki más számára.

Milyen stílusban utaztok?

Úgy véljük, hogy zenénkben több stílus, köztük a mai modernebb elemek is fellelhetőek. Mindazonáltal megpróbálunk hűek maradni a gyökereinkhez is, ami néha kemény vitákat eredményez a próbateremben. Szerencsére legtöbbször mégis sikerül úgy összerántanunk a dolgokat, hogy mindenki elégedett legyen a végeredménnyel.
A legfontosabb, hogy a SPACEVAN egy rockzenekar, és nem az öncélú zúzás, hanem az igényes és ütős zenei megoldások érdekelnek minket. Hogy még könnyebb legyen megérteni, szívesen lettünk volna az Audioslave előzenekara… vagy akár csak cipeltük volna a hangszereiket. :)

Ha a pénteki napot a beduinok uralták akkor valószínűleg a szombati napra valami mocsári lény illene, mert hol eleredő, hol abbamaradó eső áztatta a Pannon sivatagot. A nap kezdését megalapozta a Biohazard és a Hatebreed koncertje. Ennél pörgősebb kezdésre egy fesztiválon sincsen szükség. Evan Seinfeld kilépése után igazából nem lehetett tudni, hogy egy Biohazard-tól mit várhat az ember, de januárban Bécsben és most itt is bebizonyították, hogy Scott Roberts jó választás volt a helyére.    

Ismét elkerülte Mo.-ot egy olyan turné amelyet a magyar rajongók is biztosan örömmel fogadtak volna: Lamb Of God + DevilDriver! A LOG Metalfestes koncertje a mai napig emlékezetes így az utazás mellett döntöttem, az egyik legjobb amerikai metal csapat megér egy pozsonyi kiruccanást. A Thrasfesten történtekből okulva most jóval korábban érkeztem a klubhoz, de az aggodalmam felesleges volt: nem kezdtek a kiadottnál korábban.

Meglepően kevesen voltak az MMC-ben, a galériát le is zárták és az állóhelyen is kényelmesen el lehetett férni, ami meglepő volt de a későbbiekben nem bizonyult hátránynak.

DevilDriver
2010-ben a Megadeth előtt láttam őket a PeCsá-ban és már nem emlékszem mi volt a gond, én voltam már túl fáradt vagy a zenekar nem volt elég meggyőző, de a DD nem tett rám maradandó benyomást, így nem is foglalkoztam a zenekarral és a lemezeikkel, nem is tudok róluk sokkal többen, mint ami böngészés közben elém került a neten. Már jóval a kezdés előtt hangos kórus követelte a DD színpadra lépését és amikor Dez és társai mosolyogva besétáltak hatalmas ováció fogadta őket. Innentől nem volt megállás egy percre sem: a DD zenéje a közönségre zúdult és azonnal eloszlatta a 2010-es emlékeimet a sótlan,színtelen-szagtalan zenekarról és ezek után már Dez Fafaráról sem a kifestett nu metal arc fog eszembe jutni,hanem a brutál parasztmetal, ami azonnal beindította a közönséget!

Antennas To Hell címen július 24-én jelenik meg az Iowai horror brigád a Slipknot, új válogatás albuma. Sajna még nem tudjuk, hogy melyik számok kerülnek fel az albumra, és azt sem, hogy lesz-e valami bónusz, eddig soha nem hallott/ látott kiadvány a cucchoz (remélem, hogy azért valamit mellé rittyentenek), de egy tuti Corey Taylor szerint, jövőre már a stúdióban zúz a kilenc tagú szörny csapat.

Addig viszont, itt van pár kedvcsináló videó a válogatás albumhoz!

Valószínűleg, amikor 2005-ben megrendezték az első Novarock Fesztivált az osztrák-magyar-szolvák határ közelében, már akkor is a legjobb biznisznek tűnt erre a pontra leverni egy rockfesztivált, hiszen vonzerő, és nem utolsó sorban üzleti szempontból talán a lehető legjobb választásnak bizonyul. 60 hektár pampa - valahol már az se, hiszen a fű kikopott – a semmi közepén.

Ami a Novarock előnye, az a hátránya is. A semmi közepén nehéz egy jó infrastruktúrával és legalább közepes komfortfokozatban fesztivált lebonyolítani. Ha dögmeleg van (dögmeleg volt) akkor gyakorlatilag az öklömnyi kavicsokkal borított szántóföld maga a sziklás sivatag, ahova ha egy kis szél is érkezik mindjárt beduinnak érzi magát a fesztiválozó. Viszont a felhozatal szempontjából idén is erős fesztivált láthatunk és a komfortigényeket legyőzi az a vágy, hogy az egyszeri rokker a kedvenceit láthassa.

A közel két kilométeres parkolóból történő séta közben a The Answer koncertjébe hallgathattunk bele. Aki volt 2009-ben az AC/DC budapesti koncertjén annak ismerős lehet az észak-ír csapat, akik most is jól interpretálták a 70-es években gyökerező, LedZep rokon muzsikát.

Az első banda akiket úgy igazából megnéztünk a Red Stage-en fellépő los angelesi Steel Panther volt. Itt jut eszembe, hogy a nagyszínpad (aka Blue Stage) és e között kábé egy kilométer a távolság és bár becsülendő a szervezők azon törekvése, hogy a színpadok között ne legyen áthallás, azért ez mégis csak kibaszás, főleg ezen a kalahárira hasonlító terepen.  A Michael Starr énekes és Satchel gitáros vezette, a 80-as évek glam rockját megidéző csapat igazi poéngyáros társaság és a közönség is vette, a hol szinte stand up comedybe hajló átkötőszövegeket csakúgy, mint a pinás-baszós dalszöveggel megáldott glam/rock/metál egyveleget.   

Már a Steel Panther-re is nagy tömeg gyűlt össze a délutáni órákban, de a tömeg a Killswitch Engage öt órakor kezdődő fellépésére hízott meg igazán. A csapatba pár hónapja tért vissza az eredeti énekes Jesse Leach és vele egy kis élet is a bandába. Végig nagyon energikusan zenéltek és még a térdmerevítőben fellépő Adam Dutkievicz is kivette a showból a részét.

Gyermekeim az Úrban! Ma eljött a nap, amikor három fős osztagunk elindul az osztrák-magyar határra a Novarock Fesztiválra, ahol aztán három napig dübörög a majd a rock és a metál, mi pedig széjjel égünk a harmincpárfokos melegben. Mielőtt azonban teljesen odavesznénk azért lesznek nálunk koncert-beszámolók, tonnányi jó kép a képgalériában és nem utolsó sorban interjúkat is készítünk például a Mastodon-nal, a Machine Head-del, Corey Taylor-ral, a DevilDriver-rel és a Gojira-val. Szóval ezen a hétvégén Novarock hétvégét tartunk. Látogassátok sűrűn az oldalt, lesz miért.

A világ zeneértő és -rajongó fele már 2000 óta tudja, hogy egy angol kisvárosból elindult 3 srác, akik valószínűleg hamarosan a világ egyik meghatározó rockbandájává fognak válni. A világ másik fele az elmúlt 2-3 évben kezdte megtanulni igazán a Muse nevét, amikor The Resistance anyagukkal gyakorlatilag átírták a brit pop-rockról alkotott képet és létrehozták a tökéletes albumot.

Június 6-án a Def Leppard egy speciális show keretében a House Of Blues nevű klubban lépett fel Los Angelesben, ahol 7 dalt adtak elő, utána pedig rajongói kérdésekre válaszoltak. Mivel az eseményt a legnagyobb videómegosztó promótálta, így jó minőségben meg is tudjuk azt mutatni

01. Rock Of Ages
02. Foolin'
03. Animal
04. Hysteria
05. Bringin' On The Heartache
06. Pour Some Sugar On Me
07. Let It Go

December 5-én ismét hazánkba érkezik az ördögien gyors gitárosairól híres brit power metal zenekar, a Dragonforce. Idén jelent meg ötödik nagylemezük, mely az első kiadvány az új énekes, Marc Hudson közreműködésével. A legutóbbi fesztiválos szereplés után ezúttal önálló műsorral, fő fellépőként érkeznek Budapestre, a Petőfi Csarnokba.

„Színpadon játszani különleges érzés. Vannak, akik táncolni szeretnek a zenére, mások a hajukat rázzák rá – én viszont csak játszani szeretem.” Ez az ars poeticája a hongkongi származású, de Nagy Britanniában élő Herman Li-nek, aki az 1999-ben alakult Dragonforce zenekar egyik gitárosa. Li-t éppen ez az érzés vezette el a power metalig: „ez a legfogósabb zene, amit valaha hallottam, és én mindig is ilyen energikus dalokat akartam játszani.. amitől mindenki eldobja az agyát, és tényleg felhőtlenül szórakozik.”

A kezdeti elhatározás erős eltökéltséggel párosult, s ez volt az, ami sikerre vitte a zenekart – mert a siker egyáltalán nem volt magától értetődő az esetükben. A vágy, hogy zenéjüket eljuttassák az emberekhez szerte a világon, végülis áttörte az előttük álló akadályokat: nagyban hozzájárult például kezdeti ismertségükhöz, hogy anno még az mp3.com-ra is feltöltötték demójukat, ami így számtalan emberhez jutott el - ez volt az első lépés a világhír felé. Ma már több millió eladott lemezzel büszkélkedhetnek, az egyik daluk bekerült a Guitar Hero játékba, sőt: 2008-ban még Grammy díjra is jelölték őket.

És hogy milyen is a Dragonforce zenéje? Ha egy ilyen nevű power metal zenekarról hallunk, akkor nincs szükség sok fémzenei előképzettséghez ahhoz, hogy elképzeljük, mire is kell számítanunk: a galoppolós heavy metal sárkányölős – páncélinges, időnként szimfonikus pátosszal nyakon öntött változatára kell felkészülnünk. A Dragonforce esetében azonban a helyzet azért nem ennyire drámai: a brit csapat ugyanis annyira soha sem vette komolyan magát, sem pedig az imént említett kliséket. Éppen ellenkezőleg: a zenekar mindig is a szórakoztatást és a vidámságot helyezte előtérbe, így nem átalkodtak viccet csinálni az emelkedett témákból, például időnként még egy-egy régi videójáték hangulatát is megidézik egy dal erejéig. Egyik friss szerzeményük, a Cry Thunder itt látható.

A norvég Turbonegro új lemeze a hónap közepén jelenik meg Sexual Harassment címmel. A csapatnak ez lesz az első album az énekes Hank Von Helvete kiválása óta, akinek helyére Tony Sylvester (a.k.a. Duke Of Nothing) került. A lemezhez már az első videó is elkészült mégpedig a You Give Me Worms című dalhoz. Lássuk!

Korábban már többször írtunk róla, hogy a System Of A Down énekes Serj Tankian harmadik szólólemeze Harakiri címmel kerül a boltokba július 10-én. Mutattunk már új klipet, most pedig a Cornucopia című tételre készült szöveges videót nézhetitek meg. A dal egyébként Serj Tankian hivatalos weboldaláról le is tölthető. 

A 2010-es év duplán kiemelt jelentőségű volt a Rockmaraton életében. Egyrészről bekerült az Európa Kulturális Főváros programfolyamának kiemelt rendezvényei közé, másrészt 10-ik születésnapját is ünnepelte a fesztivál, ami július 5-12. között került megrendezésre. A jubileumi rendezvény osztatlan sikert aratott, az egy hét alatt több mint 42.000 ember látogatott el a Malomvölgybe. A közel 100%-os létszám növekedés a fesztivál területének és szolgáltatásainak drasztikus bővítését, fejlesztését is szükségessé tette.

Az elmúlt években már pénzt nem kímélve a rendezvény csak a legkomolyabb installációkkal, hang-, fény- és színpadtechnikával dolgozott. A kerítéssel körbevett, 24 órában őrzött kemping terület, a sártól és portól védő műanyag és faborítások, a megfelelő méretű rendezvény sátrak, a 24 órás takarító szolgálattal ellátott vizes konténer rendszerek és mobil WC-k, a taposó és terelő kordonok mind-mind a kilátogatók kulturált és biztonságos szórakozását voltak hivatottak elősegíteni. A rendezvény sikeresen nyitott külföld irányokba is.

Mike Portnoy dobos kilépése a Dream Theaterből, mint emlékezhetünk, nem akármilyen felzúdulást váltott ki annak idején, akárcsak az azt követő sajtókampány. Szerencsére azonban idővel ismét a zene vette át a főszerepet Mike életében, és jelenleg a (tavaly év elején létrehozott) modern groove metal supergroup Adrenaline Mob élvez nála elsőbbséget. Az Omertà albumot bemutató európai turné rövidesen Budapestre is eljut, aminek keresve se találhattunk volna jobb felvezetést, mint egy rövid beszélgetés magával Mike-kal...

Nyilván felkészültél arra, hogy a Dream Theaterből való kilépésed ürügyén kapsz majd hideget-meleget. Mi volt a legdurvább, legmegdöbbentőbb dolog, amivel ebből az apropóból szembesülnöd kellett?
Mike Portnoy: Hát, nem is tudom. Ez egy alaposan átgondolt, számomra rendkívül fontos lépés volt az életemben, és kiakasztott, hogy a média agyondramatizálta és ellentmondásossá tette, holott semmi drámai vagy ellentmondásos nem volt benne. Éppen ezért nem is szeretnék a Dream Theaterről beszélni. Inkább arra a tucatnyi izgalmas dologra összpontosítok, amely most tölti ki az életemet.

Volt-e már a kiválásod idején is határozott elképzelésed arról, hogy kikkel és milyen zenét szeretnél játszani?
Mike: Különböző emberekkel akartam együtt dolgozni különböző dolgokon, olyasmibe viszont nem szerettem volna belevágni, ami úgy szól, mint a Dream Theater. Azt már huszonöt éven át csináltam, úgyhogy új ihletet, új utakat kerestem, és MINDET be is akartam járni. Aztán, még mielőtt bármit is önállóan összehozhattam volna, minden jött magától és hullott az ölembe: a Flying Colors, az Adrenaline Mob, Neal Morse azóta készült két szólólemeze, a Stone Sour, a Hail!, a Fates Warning... Magamtól csak igen kevés dolgot tudtam létrehozni és elindítani, annyira lekötött a sok ajánlat, amelyet kaptam. Mindegyik hihetetlenül élvezetes és izgalmas, egy-egy utazás a zene különböző területeire. Most is több dologgal foglalkozom, de pillanatnyilag az Adrenaline Mob turnéja az elsődleges. Később turnézni fogok a Flying Colorsszal, Neal Morse-szal, aztán Billy Sheehannel és Tony MacAlpine-nal és Derek Sheriniannel. Jelenleg viszont minden az Adrenaline Mob körül forog, alig várom az előttünk álló bulikat!

A Farcry zenekar meghívást kapott Kelet-Európa legnagyobb fesztiváljára az Exit-re, ahol július 14-én többek közt a legendás Sodom-mal játszhatnak majd együtt az Explosive színpadon. Július 12-15 között a Sodomon kívül több méltán híressé vált formáció is fellép Novi Sadon (Újvidék), játszani fog például a punk isten The Toy Dolls, az amerikai hardcore punk Suicidal Tendences, a Guns N' Roses, vagy a Hatebreed.

Korai érkezésünknek köszönhetően sikerült a Huntress-t is elcsípni. Érdekes zenekar ők, vagyis pont hogy inkább nem. Mindig pénz szagú a dolog, amikor egy tök ismeretlen zenekar már az első albuma megjelenésekor rögtön nagy zenekarok előtt lép fel és az angol Terrorizer -ben több oldalas cikkek foglalkoznak velük. Meg is hallgattam én is annak idején, de egyáltalán nem nyűgöztek le. A sallang, a címlapról ugrasztott énekesnő majdnem-pinás képei inkább lázba hoztak, mint az uncsi nótáik. Pontosan ezt tudom levonni a koncert után is, élőben sem vagyunk bentebb. Hiába van (tényleg) jó hangja a szöszinek, hiába a korrekt heavy metal jellegű zenéjük és kiállásuk, jó nóták nélkül egyszerűen semmit ér. Hiába kedvesek és jó fejek a zenekar tagjai, gyanítom pár év múlva a kutya nem fog rájuk emlékezni. Félreértések elkerülése végett azért hozzátenném, hogy nem vészes a dolog, közel sem egy Bíró Ica - Metal Lady szint.