Az éppen európai turnéra készülő Kill With Hate zenekar torkáról a hajtás után derül ki, hogy Ő milyen hobbinak hódol. Annyit elárulunk, hogy nem kell aggódnia egy vallásos olvasónknak sem, nem lesz benne kecske gyilkolás, vagy templom égetés. Hajtás után kiderül, hogy mi a helyzet a ruhás szekrényben!

RS: Szűkítsük egy kicsit a kört, pontosan milyen pólókat is gyűjtesz?

Krisztián: Általam kedvelt zenekarok pólóit, de előfordul zenekartól független cucc is, mint pl az a pólóm amin egy lángoló templom van J

RS: Csak rövid ujjú pólókat gyűjtesz, vagy néha beficcen egy trikó, pulcsi is?

Krisztián: Gyakorlatilag bármit, ami megtetszik. Nem válogatok, persze sokkal több a pólók mennyisége. De van még sapka, széldzseki, a hanghordozókról meg ne is beszéljünk J Szerencsére egyre több banda van aki nem egy darab pólóval áll ki, ez szerintem jó dolog.

RS: Mióta gyűjtöd ezeket az ereklyéket?

Krisztián: Még a kilencvenes évek elején kapott el ez a mánia, persze akkor még kicsiben nyomtam  Az első nyugati nyomású pólóimat a Headbanger boltból szereztem be. Akkoriban ez nagyon menőnek számított, mert nehéz volt hozzájutni. Egy My Dying Bride póló volt az első szerzemény, és persze utána már csak a pénztárca szabott határt a mániámnak.

RS: Általában, hogy teszel szert egy újabb ereklyére?

Krisztián: Leginkább koncerteken/fesztiválokon szerzem be a cuccokat, de néha előfordul olyan is, hogy rendelek, vagy a munkámból kifolyólag ajándékba kapom.

RS:Mennyi pólót sikerült összegyűjtened már?

Krisztián: Olyan négyszáz körül lehet jelenleg, ebben persze benne vannak az egyéb dolgok is, pulcsik stb.

RS: Miért pont pólókat kezdtél el gyűjteni?

Krisztián: Ez nem tudatos döntés volt, rajta maradtam a gyerekkori őrületen

RS: Hogyan rendszerezed őket? Brutalitás, minta, ABC sorrend, vagy mégis, hogy?

Krisztián: Igazából sehogy, annyit szoktam maximum, hogy ha valamelyik zenekartól több fajta póló van, akkor azokat egybe teszem, de az állandó hajtogatástól így is néha megőrülök, nem férne bele, hogy még rendszerezzem is.

RS: Melyik a kedvenced, és miért?

Krisztián: Ezt nehéz megmondani, sok kedvenc van, és ez nem csak zenekar függő. Van sajnos olyan pólóm is, ami az egyik kedvenc bandámtól van, de olyan anyagra van nyomva, ami nem igazán kényelmes ezért ritkábban hordom. Természetesen előnyt élveznek azok a cuccok, amik azoktól a zenekaroktól vannak, akiket nagyon szeretek.

RS: Van esetleg valami különleges történeted is egy-egy pólóhoz? Úgy értem, hogy valamelyiket nehéz volt beszerezni, vagy valami nagyon kalandos úton jutott el hozzád?

Krisztián: Tavaly nyáron volt a Death To All koncert, és ugye dolgoztunk a párommal, és sikerült elég jól összehaverkodni a zenekarokkal és a crew-val, az egész brigád egyen fekete hímzett Death logós ingben volt, gondoltam egyet, és megkérdeztem  a turnémenedzsert, hogy nem e kaphatnék egyet én is, gondolkodott kicsit, majd megállapodtunk két üveg pálinkában, ez ugye azért nagy dolog, mert csak nekik vannak ezek az ingek, és nem árulják sehol. Elég sok az olyan póló a régi időkből, amit nem sikerült anno megvenni, és ezeket már nem is fogom tudni sajnos, bár azért előfordulnak kivételek, például nemrég sikerült hozzájutnom egy Exhorder:Slaughter in the Vatican pólóhoz, ezt már gyerekkoromban szerettem volna beszerezni, csak egy keveset kellett várni rá.

RS: Melyik volt a legelső illetve a legutolsó póló, ami gyűjteményed alapköve, illetve legújabb dísze lett?

Krisztián: Az első, mint már lelőttem az elején, egy My Dying Bride póló volt, ami annyiban különleges, hogy fehér fröcskölés van az egész felületén. Vannak ma már ritkának számító darabok is, ezek Cradle of Filth zenekartól vannak, megtartottam őket, még ha nagyon hordani sem tudom, mivel terebélyesedtem az idők során. Az utolsó beszerzés még nagyon friss, egy Behemoth és egy Bölzer pólóval gyarapodott a gyűjtemény.

RS: Van még olyan póló, amit mindenképpen beszeretnél szerezni?

Krisztián: Van sok, de ezek közül nagyon kevés ami még beszerezhető sajnos, de ugye sosem lehet tudni.