RockStation

„A kedvenc múzsám még mindig az átlagember…” Interjú Alvinnal az Alvin és a Mókusok frontemberével

2015. július 16. - rockstation

alvin_2014.jpg

Talán a név miatt, vagy inkább a laza könnyű dalok miatt, de biztos, hogy soha senki nem gondolná, hogy a nyíregyházi Alvin és a Mókusok zenekar már 22 éve koptatja töretlen népszerűséggel a színpadokat. A fesztiválszezon egyik legnagyobb bulijára, a debreceni Campusra készültek éppen, amikor megzavartuk a próbát. A csapat frontembere Alvin válaszolt kérdéseinkre.

Mit jelentett nektek 1993-ban a punk és mit jelent ma, mind zeneileg, mind attitűd tekintetében?
Számunkra mindig is a mondanivaló volt a lényeg, amit egy kellően hozzákomponált zene még jobban fel tud erősíteni. Igazából a punk-rock volt az a műfaj, ami befogadta a világról alkotott mondanivalónkat, ez az a műfaj, amibe ki tudunk teljesedni, falakat dönthetünk és mi át is rajzoljuk néha a határokat. 22 év alatt sokszor körbefordul a világ az ember körül, rengeteget változik, de a lényeg valahogy még mindig ugyanez maradt.

A punknak ez a populárisabb iránya, amit ti is képviseltek, Magyarországon is az amerikai hullámmal egy időben, a ’90-es években jelent meg, a kétezres évek „fénykora” után viszont sok zenekar eltűnt. Ennek mi a magyarázata szerintetek?
A nyugati divatirányzatoknak kétségkívül hatása van a magyar zenei piacra, és valóban volt egy hullám a kilencvenes években. Ez lecsengett, de az Alvin még mindig a legjobb formában van, ennyi év után, szinte nulla médiatámogatottsággal is évről évre saját csúcsainkat döntögetjük.

A legnépszerűbb és az egyik legmeghatározóbb magyar punkzenekarnak számít az Alvin és a Mókusok. Mi ennek a „titka” szerintetek? A népszerűség ellenére (vagy éppen ennek okán) előfordul, hogy még ma is kaptok kritikákat, negatív, esetleg egyenesen rosszindulatú megjegyzéseket?
Úgy érzem, a valódi oka az, hogy egyre jobb dalokat írunk és egyre jobb koncerteket adunk. Nagyon élvezünk a színpadon lenni még ennyi év elteltével is! Ha egy produkció kritikákat kap, az azt jelenti, hogy a közönsége törődik a bandával és formálni akarja azt. Nagyon örülünk minden épkézláb, megindokolt kritikának, mert ez minden alkotás igazi tükre.

Viki hogy került be a zenekarba? Hogy fogadta a közönség a női basszusgitárost?
Eleinte nagyon furcsa volt a női basszeros felállás, nagyon felborzolta a kedélyeket, megosztotta az embereket. Aztán mindenki megszokta, elfogadta, sőt: Viki hatására a mai napig nagyon sok lány ragad basszusgitárt, így ez már egyáltalán nem furcsa.

18 album van a hátatok mögött, a 20 éves jubileumot 2013-ban kétestés koncerttel ünnepeltétek az A38-on. Ez a kettébontás egyben korszakhatárokat is jelent vagy ennél több korszakra is fel lehetne osztani ezt a bő két évtizedet?
Rengeteg szempont szerint darabolható a banda történelme, de ha távolról nézzük, az egész valahogy egy egységes felívelést vetít. Minden albummal, minden koncerttel megpróbáljuk túlszárnyalni az előzőt és hisszük, hogy ez többé-kevésbé sikerül is.

Egy-két generáció fel tudott nőni veletek, a zenétekkel. Milyen a koncertre járó rajongók életkori összetétele ma? Ott vannak a tizenévesek és a harmincasok is?
Ahogy öregszik a banda, egyre jobban kitolódik a közönség életkora. A korosztályunk velünk nőtt fel és mellé folyamatosan érkeznek újak minden irányból. A gerincét még mindig a 16-50 év közöttiek alkotják, de nyugodtan mondhatom, hogy 8-88-ig minden korosztály fellelhető az eseményeinken.

Éltetek meg kisebb-nagyobb válságokat a zenekar eddigi története során? Még 2009-ben egy interjúban elhangzott, hogy a 2008-as A végén majd meghajlunk lemeznél felmerült, hogy az egyre nehézkesebbé váló lemezkiadás miatt nem lehet tudni, melyik lesz az utolsó kiadott anyag. Komoly esélyt láttatok akkor arra, hogy be kell fejezni?
Kisebb válságokat mi is megéltünk, de ez az időszak különösen nehéz volt számunkra. Két csapattársunkat is pótolni kellett és igencsak felőrölt minket, de kimásztunk a gödörből, levontuk a konzekvenciát, bölcsebbek lettünk, erőt merítettünk belőle és most a világ legjobb hangulatú, legjobb, legprofibb stábját tudhatja magának az Alvin és a mókusok.

Volt olyan időszak, amikor úgy tűnt, nagyon nem érdekli a közönséget ez a fajta zene?
Bátran mondhatom, hogy nem! Vannak jobb és rosszabb fogadtatású albumok, de a zenekar közönsége 22 éve stabil!

Alvin, te vagy a fő dalszerző és szövegíró. Mi ad ötletet, ihletet egy-egy dalhoz, szöveghez?
Sokfelé járunk, rengeteg emberrel találkozunk, nyitva tartom a szemem és megpróbálom lefesteni, mit látok. Ez egy amolyan „Nézzetek ki a fejemből” dolog. Rengeteget jegyzetelek két album között. A kedvenc múzsám még mindig az átlagember és annak érzései. Ez azt hiszem, egy kimeríthetetlen forrás.

Alvin-és-a-mókusok1.jpg
Milyen a fogadtatása a legutóbbi, 2014-ben megjelent A bölcsek meg hallgattak lemeznek?
Nagyon pozitív! Még az idősebb, kritikusabb szimpatizánsainkat is sikerült meggyőznünk vele, úgy érzem. Nagyon örülök neki, mert nagyon szeretem ezt a korongot!

Van konkrét üzenete ennek az albumcímnek vagy korábbi példákhoz hasonlóan inkább az irónia a lényeg?
Nem nagyon szeretem magyarázni a szövegeimet, de a mai magyarországi- és világ történések azt mutatják, hogy az emberiség a saját vállát veregetve zuhan a mélybe! … és a bölcsek meg hallgatnak és nem tesznek semmit!

Nemrég azt nyilatkoztad, Alvin, hogy az album több dalához is szeretnétek klipet készíteni. Tavasszal jött ki a Nem elég című dalhoz a videoklip, már tervezitek a következőt?
Igen, a nyáron két klipet is szeretnénk forgatni. Többet egyelőre nem árulhatok el!

Idén 20 éves az első, talán legismertebb, és sokak számára mai napig etalonnak számító kiadványotok, a Jézusnak volt-e szakálla? Ennyi év távlatából ti hogy viszonyultok ehhez az albumhoz?
Nagyon jó kis lemez, a rajta lévő dalok még a mai napig megállják a helyüket! Augusztusban csinálunk is egy „20 ÉVES A JÉZUS LEMEZ” lemezbemutató koncertet Budapesten, ahol újra eltoljuk az egész albumot szőröstől-bőröstől az aktuális slágerek mellett.  

Több alkalommal léptetek már fel külföldön, most is számos európai állomás előtt álltok. Kint elsősorban magyaroknak játszotok vagy a helyiek is kedvet kapnak egy-egy Alvin és a Mókusok-bulihoz?
Abszolút helyfüggő! Rengeteg magyar él külföldön és főleg rájuk alapozunk, de szép számmal jelen vannak külföldiek is.

Itthon is sokat koncerteztek, nyaranta több fesztiválnak is visszatérő vendégei vagytok. Mi az, ami miatt nem válnak unalmassá ennyi év után se a turnék és fesztiválszezonok?
Mindig friss műsorral állunk elő, a rendezvények szempontjából minden fesztivál más. Új embereket ismerhetünk meg, újabb színpadot hódítunk meg! Nagyon szerencsésnek érezzük magunkat, most is nagyban készülünk, július 23-án Debrecenben adunk egy komolyabb bulit a Campus Fesztiválon.

Az interjút készítette: Harangi Ditta

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr217631570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum