Volt időszak, amikor a punk-ok és metalosok halálos ellenségek voltak. Szerencsére ezek az idők elmúltak régen és a bandák inkább a zenére fordítottak több figyelmet, mint hogy mind jobban eltérjen a frizurájuk a másik tábortól. Így aztán kialakult egy kvázi kölcsönös tisztelet a műfajok között és végre semennyire nem gáz az, hogy kakastaréjt és a biztostűt egy-egy dal kultikus erejéig hosszú hajra és bőrökre cseréljük. Lássunk tehát tíz dalt a metalzene történelméből, amikor punk dalokat poroltak le és formálták át kicsit saját képükre.
Metallica - So What (Anti-Nowhere League)
A Metallica sosem volt szégyenlős bevallani, hogy nagyon is szeretik punkot. Miközben mindenki The Misfits, Killing Joke, Discharge és The Ramones dalokat dolgoz fel, ők inkább elővették ezt a mocskosszájú Anti-Nowhere League dalocskát, aminek a címét a hivatalos rajongói magazinjuk után vettek, mert az eredeti cím nem ment át a cenzúrán. A So What című dalban az állati aljasodástól a hányásig-pisálásig mindenről van szó. Nem is értjük igazán, miért is kellett letiltani.
Slayer - Sick Boy (GBH)
Érdemes megjegyezni, hogy a Slayer első egyesült királyságbeli fellépésén 1985 júniusában a Marquee-t gyakorlatilag elözönlötték a tüsihajú punkok. Tiszteletükre a Slayer 1996-ban egy egész albumot szentelt, ez volt a Undisputed Attitude, amin három dal kivételével 80-as évek nagy punk dalait dolgozták fel. Ezek közül is kitűnik a birminghami legendák, a GBH nótája.
Pantera - The Badge (Poison Idea)
‘94-ben, a Holló című film zenéjéhez adott egy dalt a Pantera, méghozzá egy tipukus utáljuk-a-rendőröket punk himnusz brutális átiratával, amolyan panterás stílusban Anselmo hangszínével. Érdekesség, hogy ugyanerről a lemezről a Machine Head is húzott egy dalt, az Alan’s on Fire-t.
Fear Factory - Millenium (Killing Joke)
Egy másik punkbanda, amit rendszeresen előszednek a metalosok a Killing Joke. A Metallica-tól a Prongig, a Godfleshtől a Helmetig már mindenki dolgozott fel tőlük dalt. És egészen könnyen belátható, hogy a Fear Factory sem létezne ebben a formában a Killing Joke hatása nélkül. A zenekar a KJ előtt a 2005-ös Transgression albumon adózott egy dallal.
Soundgarden - I Don’t Care About You (Fear)
A rocktörténelem egyik legjobb hangja kétségtelenül Chris Cornellé, de nem igazán alkalmas ez a hang arra, hogy a Fear klasszikus LA punkját tolja. Persze élőben az igazi, főleg ha utána még be is viszik a yardok, ugye Mr. Cornell.
Napalm Death - Nazi Punks Fuck Off (Dead Kennedy’s)
Oké, a Napalm Death is valahol punk rock banda, de mégis a Dead Kennedy’s fasiszta ellenes, szűkszavú alapművét olyan dörgedelmes módon sikerült feldolgozni, hogy le a kalappal. Mindiössze 1 perc 27 másodpercben - és ez kerek 20 másodperccel hosszabb, mint az eredeti. Figyelemre méltó. Érdemes amúgy még csekkolni a Sepultura DK feldolgozásait (Drug Me, Holiday in Cambodia).
Lemmy - Thirsty and Miserable (Black Flag)
2002-ben kiadtak egy válogatást 24 Black Flag nóta feldolgozásából, ez volt a Rise Above, ezen szerepelt a lenti dal, amiben Lemmy énekelt. Hallgasd meg és próbálj meg hozzátenni többet, mint hogy: tökéletes!
Teenage Time Killers - Teenage Time Killers (Rudimentary Peni)
2014-ben három fickó (a COC főnök Reed Mullin vezetésével) és még kb húsz legendás zenész alkotott egy szupergroupot, hogy összehozzanak egy HC-punk-metal válogatást tisztelgésül a nyolcvanas évek underground bandái előtt. Nem igazán lehet besorolni egyik kategóriába sem az albumot, de egészen jól sikerült, sőt Reed Mullin annyira odavan a Rudimentary Peni-ért, hogy annak egyik daláról nevezte el az egész formációt. Tessék hallgatni gyakran.
Soulfly - Is Not No Feeble Bastard (Discharge)
Jónéhány Discharge feldolgozás látott már napvilágot (Machine Head, Metallica, Anthrax, Napalm Death, hogy csak a nagyokat említsük), de a Soulfly átirata kilóg a sorból. Ennyire őszintén és nyers hiteleséggel megfogni és visszaadni a punk érzést nem nagyon sikerült másnak. “Nagyon jó érzés újra egy kibaszott vesztes punknak érezni magamat!” - nyilatkozta a dalról Max Cavalera, és nem nagyon tévedett.
Benediction - Largactyl (Amebix)
A bristoli Amebix sok szempontból elmosta a punk és a metal közti határokat, mert ugyan punk alapokon nyugodott a zenéjük de mégis kemény volt, mint egy metal, doom-jellegű mély húzásokkal. Ahogyan a birminghami Benediction is. Nagyjából ugyanarról a tőről fakadnak, csak az egyik metalt, a másik pedig punkot nyomott. Az eredmény pedig súlyos és gyors doom darálás, elég jó.
Guns n’ Roses - Down On The Farm (UK Subs)
Sajnos nem minden punk feldolgozás sikerül olyan jóra, mint az eredeti, erre az egyik legjobb példa a GnR feldolgozás nótája a The Spaghetti Incident? lemezen. Tök jó, hogy feltüntették a dalnál, hogy ez eredetileg egy UK Subs nóta, de semmi szükség nem volt arra, hogy Axl megpróbáljon londoni akcentussal énekelni...és ha már itt tartunk. Hallottátok már a Megadeth Sex Pistols feldolgozását, az Anarchy In The UK-t? Na, az is vérlázítóan szörnyű.
(via)
