Mivel a különféle kiadók és a további promóciós csatornák özönvízszerűen árasztanak el minket a megjelenés előtt álló kiadványaikkal, a digitális postaládával ellentétben azonban az írói kapacitás véges, öt – szerintünk arra érdemes, vagy éppen érdemtelen aktuális kiadványra ebben a rendhagyó formában, néhány gondolat erejéig törekszünk felhívni a figyelmet.

TENTATION - LE BERCEAU DES DIEUX (Cruz Del Sur Music)

A finom szólva is nehezen felvállalható, de minimum kétértelmű kép mögött egy hagyományőrző heavy metal kiadvány rejtőzik, melynek a borítón kívül nincs miért szégyenkeznie. A mai ötvenesek talán még emlékeznek a nyolcvanas évek elejének olyan gall alakulataira, mint a Sortilége, a H-Bomb, vagy az ADX. A torreilles-i négyes bemutatkozó lemezével ezt az időszakot és elsősorban a Sortilége muzsikáját idézi. A francia heavy metal színtér a hőskorban is a periférián mozgott, ahogy manapság sem hiszem, hogy sokan lelkesednének egy francia nyelvű metal lemezért; ha mégis, akkor itt egy jól sikerült alkotás. A korai Iron Maiden hívei mindenesetre bátran belefülelhetnek az olyan dalokba, mint a Le Couvent, a Conquérants vagy a Blache, a korong csúcspontjának mégis az epikus Baldr című tételt nevezném.

APOSTOLICA - HAERETICA ECCLESIA (Scarlet Records)

Ghost+Powerwolf=Apostolica. A megoldás, ha nem is ilyen pofonegyszerű, de komolyabb agymunkát sem igényel az Apostolica szeptemberi debütáló lemezének megfejtése. A kellően sejtelmes alakulatról annyi bizonyos, hogy olasz földről érkeztek. A négyes egyik tagja a Krieg nevű talján thrash csapatban is érdekelt, de ez nem gondolnám, hogy bárkinek is többlet információ. A mind külsőségekben, mind pedig zeneileg teátrális csapat slágeres heavy metalban gondolkodik, mely még komolyabb odafigyelést sem igényel ahhoz, hogy rögzüljenek a refrének. A lemez háttérzeneként is megállhatja a helyét, de négy-öt hallgatás után töviről hegyire kiismerhető, addig viszont jól el lehet lenni a társaságban.

GALAXY - ON THE SHORE OF LIFE (Dying Victims Production)

Ismét heavy metal, és ismét bemutatkozó korong, de ezúttal Ausztráliából. A kéttagú csapat a két évvel ezelőtti EP-jével már egy szűkebb kör figyelmét felhívta magára, érkeztek is a pozitív visszacsatolások. A Galaxy – nevéhez illően - nem a földhözragadt heavy metal híve, muzsikájukban jócskán akadnak elszállt részek, kifejtősebb epizódok. A szövegek is passzolnak a zene földöntúli voltához. A bemutatkozó korong ugyan csak a hónap közepén fog megjelenni, de az előzetesekkel már most érdemes ismerkedni.

ORDER - THE GOSPEL (Listenable Records)

A cím félrevezető, ugyanis ez esetben szó sincs templomi öröménekről, épp az ellenkezője adja kezünkbe a megoldás kulcsát. Az Order soraiban a Mayhem két egykori veteránja, az énekes Messiah és a dobos Kjetil Manheim egyesítették erejüket a norvég death metal nem kevésbé legendás alakjával, a Cadaver főnök Neddoval, azaz Anders Oddennel. A választott műfaj pedig black/death metal. Mi más is lehetne…?! A Gluecifert is megjárt Stu Manx nem tudom, miként keveredett ilyen társaságba, mindenesetre a négyfős felállás vele teljes. A morbid, kátrányfekete muzsika méltó a fenti ősök zenei örökségéhez, de a kortárs Mayhem zenei világával is akadnak párhuzamok. A The Gospel, mely extrák nélkül hozza a kötelezőt, alkalmas lehet a heti black metal adagunk bevitelére, de a sarkaiból nem fogja kiforgatni a norvég színteret, a veterán muzsikusok viszont legalább nosztalgiáztak egy kedvükre valót.

CRISIX - THE PIZZA EP (Listenable Records)

A spanyol thrasherek underground kedvenceknek számítanak, de a körülöttük kialakult hype-ot sosem értettem, sajnos a friss négy dalos EP-jük sem vitt közelebb a megértéshez. A bohóckodás kétségtelenül megy a csapatnak, ahogy a kislemez köré felépített merch is ötletes, a dalszerzéssel viszont hadilábon állnak. A vokálok egysíkúak, a dalok sablonosak, a hangszeres játék persze az elvárható szintnek megfelelő, de – hogy csak a kortársaknál és a hasonlóan jó kedélyű alakulatoknál maradjak - a Municipal Waste-tel összehasonlítva sajnos ég és föld a különbség. Pozitívum viszont, hogy a hangzás nem a manapság megszokott egyen megszólalás, hanem van élet a dalokban, tizenegy perc nekem épp elég ettől a zenekartól! Köszönöm, de inkább maradok a hamburgernél!