A nu metal halott, de köszöni szépen neki ez így jó. Nincsenek igazán új, nagyra törő zenekarok, de én még az elmúlt húsz évben nem is találkoztam egy "friss" és meghatározó ilyen zenekarral sem. Ezért is kell megnézni a "nagy öregeket". /Fotó: Rosta Márk | Budapest Park/
Amikor kiderült, hogy a két éves csúsztatás után végre lesz Deftones-koncert nagyon megörültem, hogy hosszú hosszú évek után végre újra láthatom (az igazi) Chinot és a kis haverjait, akik azért az évek alatt szépre kerekedtek. Kellemes nyári péntek este, családlátogatás után üdítő a kézbe és irány a Budapest Park.
Az előzenekarról sokáig semmi, de semmi infó nem volt, majd a koncert napján megtudtuk, hogy gyerekkorom egyik meghatározó zenekara húsz órakor veszi birtokába a színpadot. Előtte pedig nem más játszik, mint egy bemelegítő DJ. Igen, jól olvastad. Nincs előzenekar, hanem szólnak a jobbnál jobb slágerek, amik lázba hoznak a koncert előtt. Nos, a DJ az tuti nagy grunge rajongó, mert eléggé sok zenekart nyomatott ebből az érából. Imádom az Alice In Chainst, de nem érzem úgy, hogy a Man In The Box-tól annyira bepörögnék, a Soundgarden Blackhole Sunja pedig simán lehoz az életről. Metallica, ok....de azért a Pink Floyd feldolgozás.....akkor se érzem azt, hogy nekem most kántálnom kellene,hogy Deftones!!!! Nem is értem ezt a húzást. Szerintem van Budapesten (de az országban is) elég zenekar, akik szívesen játszottak volna a Budapest Park színpadán már csak a presztízs miatt is.
Amikor már kellően lázba jött mindenki, elindult az, amire tizenegy éve vártam. Anno a Szigeten számomra hatalmasat ment a zenekar, így magasra rakták anno a mércét nagyon. Amíg vártam a kezdésre nem bírtam magammal és megnéztem, hogy milyen setlistre is számíthat az idelátogató. Ahogy néztem kapasbol három kedvencem lesz zsinórban, ha minden jól alakul, így azért valamennyire izgultam, hogy mi is egy ilyen best of programot kapunk-e. És akkor a Genesis-zel elkezdődött az esténk végre. Sokan mondják, hogy a Park halk lett. Teljesen igaz, a Park sokkal halkabb ellenben az első perctől tökéletesen szólt minden. Én nem hittem, hogy ilyen történhet, de tényleg így van. És most a legelején említsük meg Fred Sablan basszusgitárost és Lance Jackman gitárost, akik kisegítik a zenekart. Carpenter haverja egy koncerten többet mozog, mint Carpenter egész életében. Nagyon élte az estét és amúgy helyt is állt végig. Basszus fronton ugyanezt tudom elmondani. Nem lehet ok a panaszra. Na, aztán a setlisttel igazam lett. Hatalmas volt, nyilván az új albummal nyitottak, de nem féltek már a koncert legelején ellőtték a nagy klasszikusokat. Mit mondjak? Imádtam: Rocket Skate, Be Quiet, My Own Summer. Tökéletes trió.
A srácok remekül fenn tudták tartani az egész este folyamán a figyelmet, egyetlen egy gigszer volt csak. Számok közt nem sokat kommunikálnak és a nagy csönd megtöri a lendületet, noha van egy sampleres a csapatban, aki ilyenkor aktivizálhatná magát (lásd Limp Bizkit) ettől függetlenül könnycseppem csordul,t amikor jött a You Have Seen The Butcher, Sextape, Diamond Eyes, Rosmary négyes....egyszerű tökéletes volt. Ebben az évben még rossz koncertet nem láttam és ez remélem így is marad. A setet az Ohms-szal zárták, ahogy azt megszokhatták már a turné alatt. A ráadásban mi csak két dalt kaptunk, de a közönség így is élvezte a 7words-öt.
A közönséget nézve nyugtáztam, hogy öregszem, tényleg. Ez a zenekar nem a mai fiatalokat szólítja meg, hanem sokkal inkább a harminc plusszos korosztályt, de őket eléggé rendesen. Ez még akkoris igaz ha a zenekarból két tag hianyzik, különböző agymenés miatt (a drog az rossz,értem?). Nincs mit tenni ahogy mondtam is, a nu metal halott és az utolsó példányainak az egyikét láthattuk, hosszú kihagyás után Budapesten. Aki nem jött el az tuti,hogy sajnálni fogja ezt már akár holnap is ,de tíz év múlva biztos. Találkozunk legközelebb, hiszen Budapest és a Lamb Of God engem is visszavár.
Béke, szeretet, metal!
FOTÓK: ROSTA MÁRK | BUDAPEST PARK
