Vasterbotten megye legnagyobb városa Umea. Lakossága cirka 80.000 fő. Svédország északi tartományában, a folyó és a tenger torkolatánál. Csini helynek tűnik, az infarktus itt messzire kerüli az embert.

Mindennek csak azért néztem utána, mert Dennis Lyxzén, az INVSN énekese a tegnapi koncerten mesélte, mekkora élmény neki minden alkalom, amikor turnén lehet, és kiszabadulhat Umeaból. És mennyire szerencsésnek és hálásnak érzi magát azért, hogy ezt elérte André Sandström dobossal, és régebbi zenésztársaival együtt. Ezt mondja a mikrofonjába Dennis, aki idén elérte az 5. X-et, aki 26 évesen a Refused élén, a The ( International ) Noise Conspiracy élén komoly tömegeket mozgatott meg, aki mindig szerves része akart lenni az underground világnak, és aki negyedik alkalommal tért vissza a legvisszafogottabb sikereket felmutatni képes, de számomra talán legértékesebb produkciójával, az INVSN-nel. 

A Dürer Kert gyér számú közönsége elsőre szíven ütött, de nem szeretnék ezen sokat rágódni, mert csak erősen szubjektív és nem feltétlenül helytálló megállapításokkal élnék. Az arcok legtöbbje barát, haver, ismerős. Házibuli Dennissel, mint minden alkalommal, amikor megadatik élvezni élőben ennek a bandának a varázsát. Több alkalommal meghallgattam az új lemezt, amelynek turnéját hozták el hozzánk, de annyira nem volt meggyőző számomra a Let The Night Love You. Viszont tegnap a helyére kerültek a dalok, minden, ami lemezről lemezre születik, megtalálja a helyét nálam. És csak az kellett hozzá, hogy élőben halljam őket, hogy lássam, érezzem mit jelent ez azoknak, akik e dalokat megírták.

Dennis zenekarait mindig szerettem, az ideológiát már kevésbé. Nem is értettem vele feltétlen egyet, de elfogadtam és tisztában vagyok vele, hogy ebben a közegben ez a gondolati fősodor. De ahogy öregszünk együtt, úgy egyszerűsödnek le a dolgok körülöttünk, és mi csak pislogunk ki a burokból, amiben tegnap is együtt töltöttük a kis esténket, és annyit tudunk csak mondani, mind együtt, hogy WHATTHEFUCK?! És ebben benne van minden nyomorunk, ami az életünket uralja évek óta. 

Az új lemez volt előtérben természetesen, de azért volt Immer Zu és This Constant War is. Igazából teljesen mindegy mit játszanak, szórakoztató úgy, ahogy van. Viccesen megállapította Lyxzén, hogy már negyedik alkalommal vannak itt, és ezt nem is érti, de nem is kell értenie. Nem számít, hogy ötvenen vagy ötszázan vagyunk, csak az számít, hogy adjunk és kapjunk. Let the night love you.

FOTÓK: RÉTI ZSOLT