Dadaizmus és death metal?! Első olvasatra csak egy olyan újabb üres szlogennek tűnik, melyek a promóció keretében rendszeresek akár kiadói, akár előadói részről. A szokatlan szókapcsolatról az ember gyanakvóan azt gondolja, hogy egy új zenekar bevezetéséhez kellően hangzatos, de a gyakorlatban nehezen kivitelezhető. Arra mindenesetre tökéletesen alkalmas, hogy utánanézzünk, mégis mi a bánatról lehet szó.
Már itt, az elején elárulom, hogy nyitott fülekre, megfelelő antennákra van szükség a Mutilation Case dolgainak befogadásához, adásának vételéhez. A 2021-ben alakult budapesti duó története a mai magyar underground szokásos forgatókönyve szerint kezdett íródni, azaz új névről, de régi arcokról van szó. A hangszeres N, aki ebben a formációban a The Riff-Keeper néven fut, a jelenleg takaréklángra tekert Rém formáció mindeneseként lehet ismerős. A másik figura, dr. Growlinger - aki a magyar földalatti mozgalomban Jim Jones néven ismert – a vokálok gazdája; emberünk a torkát előzőleg olyan alakulatokban köszörülte, mint például a Kolp, a Veér vagy a Purulent Rites.
A filmes szóhasználattal élve, megtörtént eseményeken alapuló dalszövegek pedig egytől egyig különféle beteg elmékbe engednek pár perces betekintéseket. A magyar kriminalisztika egy-egy jól vagy épp kevésbé ismert alakjának rémtetteit taglalják. Sorozatgyilkosos téma tehát adott, a két figura így az összes kreatív energiáját a megvalósításra fordíthatta.
A borító színvilága és a fronton lévő grafika szándékos esetlensége némileg előre is vetíti azt a groteszk világot, amiben a két idegenvezető segítségével tehetünk meg egy háromnegyed órás kirándulást. A CD-hez mellékelt booklet/szövegkönyv tartalmazza a szükséges háttérinfókat. A közelmúlt eseményeinek felemlegetése már csak kegyeleti okokból is kockázatos húzás, a korongon a nyitó téma, az Erdő képében egy ilyen sztori is szerepel, de a továbbiakban taglalt események mindegyike régi történet. Ezek közül az Asszonyember című tételben „megénekelt” Pipás Pista karakterét már ismerhetjük a Virrasztók előadásában. A limitált verzióhoz ugyan nem volt szerencsém, de ezen a linken kollégánk arról a változatról is megosztja a szükséges tudnivalókat. Az ehhez mellékelt extra füzethez csak annyit tennék hozzá, hogy a szakmai tanácsadó a témában a napokban már a második könyvét megjelentető Dulai Péter volt.
De nézzük magát a muzsikát! A megszólalás a dobgép használatától függetlenül az old school death metal irányába mutat(na), jó magyar szakkifejezéssel élve lánccsörgetős death metalról van szó, a klasszikus svéd iskola szerint elővezetve, némi flamand behatással. Aki már hallotta Growlinger doktor úr bármelyik formációját, tisztában kell legyen azzal, hogy emberünk csiszolópapírral tisztogatja a hangszálait, azaz hiteles formában kelti életre az egykori elkövetőket. A promóciós lap olyan formációkhoz hasonlítja a Mutilation Case-t, mint a Pan.Thy.Monium, a Solefald vagy az Abysmal Grief, a magam részéről ezekhez még hozzátenném az Autopsy és az Impetigo nevét is, mely párhuzamok nem a zenei oldal, hanem a tematika és kellően tébolyult, de többnyire mégis érthető vokálok miatt adják magát.
A hosszúra nyúlt, hangulatos bevezető után érkező Erdő még egy alapvetően old school death metal tétel, a középrészében helyet kapott síri riffek a brit doom/death vonal kezdeteit és a már emlegetett Autopsy dolgait idézik, a formabontó effekteknek pedig itt, a lemez elején még csak színező szerepük van. A Beléndek a maga monológjaival, narrációival már egy önmagából kifordított, absztrakt darab, a zenei őrületet fúvós hangszínekkel is tetézve. A dadaizmus itt kap először értelmet. A központi tételeknek a közel kilenc perces, egyaránt templomi orgonával indító Bádog szemfedelet és az Aprószenteket érzem, ezekbe a duónak szinte minden olyan elemet sikerült beépítenie, melyeknek semmi szín alatt sincs közük a death metal eszköztárához. A második hármas kezdő fejezete, a Sorvadó az atipikus középrész ellenére is egy kevésbé kaotikus darab, nem így a riffekben és váltásokban gazdag Asszonyember. Utóbbiban egy olyan groteszk téma is felüti a fejét, mely egy ’70-as évekbeli csehszlovák rajzfilm zenéjeként is megállná a helyét.
A Mutilation Case legfőbb erénye kétségtelenül az egyediségre törekvés, melyhez a zene nem cél, csupán eszköz. Dadaizmus és death metal, avagy avantgárd death metal. Rendelés: metalordierex@yahoo.com
