A Devo tipikusan amerikai zenekar. Olyannyira az, hogy az utánuk érkezőkre is csak odahaza gyakoroltak hatást, Európában meg jó, ha a nevüket ismerjük. Épp ezen a dolgon hivatott változtatni ez a közelmúltban megjelent kiadvány.

De mi is az a Devo?! A Casale testvérek, az énekes-basszusgitáros Gerald és a 2014-ben elhunyt billentyűs-gitáros Bob által alapított formáció a tengerentúli alternatív színtér egyik korai formációja. Magyar földön bizonyára elsősorban a szokatlan színpadi megjelenésük – mindenek előtt a jelen borítón is látható, műanyag vödröket imitáló fejfedőik révén lehetnek ismertek.

Legjobb köreiket odahaza a ’70-es évtized legvégén és a ’80-as évek elején futották. Metalos(abb) társaságon belül pedig esetleg még onnan lehetnek ismerősek, hogy jelenlegi dobosuk az a Josh Freese, aki a Guns N’ Roses-től kezdve az A Perfect Circle-ön keresztül a Nine Inch Nails-ig számtalan egyéb helyen is megfordult, most ugye a Foo Fighters dobosa.

Ha velem ellentétben valakinek támpont a Stranger Things sorozat, a Devo abban a szériában is feltűnt a bizonyára sokak által ismert, de előadó szerint nem feltétlenül beazonosítható Whip It dallal. A tőlem a sorozatoktól még távolabb álló rajzfilmes világ szerelmesei pedig akár a Rocket Power főcímdalának előadójaként is hallhatták a zenekart.

A lényeg a mi szempontunkból – remélem, hogy – nem ez, hanem elsősorban az, hogy a Devo a korai lemezeivel jelentős hatást gyakorolt a ’80-as évek amerikai alternatív rock mozgalmára, gondoljunk például a Sonic Youth-ra, a Jane’s Addictionre, a Mudhoney-re, a Melvinsre vagy akár a Nirvanára.

Az együttes 1978 és 1984 között hat lemezt adott ki, az azóta eltelt időben viszont mindössze három újabb koronggal jelentkeztek. A közmegegyezéses Devo lemez pedig a Brian Eno-val rögzített első korong, a Question: Are We Not Men? Answer: We Are Devo!. Ha a stream oldalak algoritmusait követve kezdenéd az ismerkedést, első lépésben bizonyára ennél a lemeznél fogsz kilyukadni, amivel egyébként semmi gond.

Ha viszont Devo-ügyben kapásból egy átfogóbb képre vágysz, a tökéletes választás az 50 Years Of De-Evolution című csomag lesz, mely elsőre valószínűleg meg fogja feküdni az óvatlanabb hallgatók gyomrát. Az idei válogatás kapcsán ugyanis az volt a Warner koncepciója, hogy ha már ötven év, legyen ugyanennyi dal is a kiadványon.

Nem vagyok a zenekar felkent szakértője, de ha jók az információim, a dupla lemezes megjelenés legkorábbi darabja egy 1974-es demó felvétel, a legfrissebbek meg az egyes újrakevert verziók lehetnek. Persze itt vannak az amerikai slágerek is, ahogy a tracklist integráns részeként egy rakás olyan dal is, amiket átkevertek, megvágtak, vagy csak úgy itt-ott beléjük nyúltak.

Magyarul, a lemezeken ömlesztve szerepelnek a rajongók körében jól ismert darabok és ezek az alternatív verziók. Vaskos csomagról van tehát szó, de a Devo – ha idehaza nem is tudjuk – az alternatív színtér egyik meghatározó alakja (volt), a sajátos világukba szóló belépőt pedig a kiadó a jubileum apropóján most tálcán nyújtja elénk.