Megmagyarázhatatlan vonzalmat érzek az instrumentális zenék iránt. Sokkal jobban szeretem, ha egy dalban nincs ének, mintha oda pakolnának valakit, aki egyszerűen elrontja az egész összképet. Mennyi zenekar van, ahol zseniális dalok vannak, de az énekes miatt hallgathatatlan egy-egy album. Itt van az Atomic Vulture, akik pontosan tudják, hogy ének nélkül is nagyot lehet menni!

A psyhedelic-stonerben utazó brigád marha jól összetudja mosni a határokat. A belga zenekar simán vált a lebegtetős dallamokról, a durvább riffekre egy szempillantás alatt. Teszik mindezt úgy, hogy sehol sem érzem azt, hogy erőltetnék a dolgot a Pilgrims Of The Sun bármely dalában. Egy rendkívül ígéretes zenekarról beszélünk, akik már nem mai csirkék, nincsenek is messze, mégis elkerülték a látómezőt. Ha szereted a progos,psy megoldásokat, igazi torzított riffeket, akkor ez a zenekar nagyon befog neked jönni, hiszen a lassú elszállástól kezdve a tempós dalig minden megtalálható az albumon! Nem mellesleg még a régebbi rock & roll ízt is könnyedén bele fűzik egy-egy dalban, így tényleg minden korosztály talál benne magának valamit. Figyelem! Többször hallgatós zene!