Amikor egy magyar zenész kijut a nemzetközi rivaldafénybe, valahol minden magyar arc azt mondja magában, hogy EZ AZ! Büszkék lehetünk rá. Én különösen örülök Bogyó Ádám sikerének, aki nyáron a Downsetben énekel majd, hiszen egy irtó rendes srácot ismertem meg a személyében. A Downset-es storyról kérdeztem Ádámot. /Fotó: Vitéz Marcell/
Na, Bogyó. Mindenek előtt gratulálok, de ez, hogy a francba történt meg?
Bogyó: Nem túl bonyolult a dolog annak ellenére, hogy azért ez a szitu nekem egy kicsit a Human Error dalszöveg megvalósulása, vagyis az Amerikai Álom Magyarországon. Igazából annyi történt, hogy amikor tavaly nyáron 28 év után az Instantba a Cudi Purcis srácok lekötötték a zenekart, kábé mindent próbáltam megmozgatni hogy mi lehessünk a support a Beerzebubbal. Akkor így számomra egy akkora credit volt az, hogy a hőseim előtt játszhassunk, hogy azt mondtam, ha ez összejön, akkor én mindent elértem amit akartam. Ez végül meg is valósult, amiért örök hála mindenkinek, aki segített ebben, de legfőképp Binder Gazsinak jár az ölelés! Meg voltam gyulladva a lehetőségtől, főleg amíg azt hittem, hogy Rey Oropeza lesz a főhős, de aztán a buli előtt pár nappal kiderült, hogy azért ennyire nem lehet idilli minden. Na de így is csodás volt az érzés, alapvetés, idolok, nélkülük nem lett volna BZB, blabla. Olyannyira rá voltunk indulva a bulira, hogy - mivel hétfőn tudtuk meg, hogy szombaton játszhatunk, így a két gitárosunk nem is tudott eljönni halaszthatatlan program miatt - a Bipolarisból és a Devoidból happoltuk el Hangyát meg a Macher Zolit, akik konkrétan próba nélkül vérprofin tanulták be a szettet 5 nap alatt. Jár nekik érete a köszönet. Az Instantban meg már a backstage-ben is viszonylag könnyen egymásra talált a két zenekar, ment a duma, oldalról néztük a műsort, aztán amikor jött az Anger és beütött a beat, felrohantam a stage-re, önkényesen elkaptam a vokálmiksit és végignyomtam Neil Roemerrel a dalt. Valahogy itt egy akkora kémia alakult ki az alapító gitáros Roy Lozano és köztem, hogy utána amikor problémái lettek Neil-lel, egyből engem keresett meg, hogy ugorjak be lenyomni a bulikat.
Mennyire volt nehéz elfogadni egy ilyen meghívást?
Bogyó: Gyakorlatilag engem már tavaly júliusban megkeresett Lozano, hogy Neil-nek gond van a hangjával és csináljam meg velük a tavalyi nyári turnét. Brutal Assault, Alcatraz, Hardcore Hills stb fesztekkel + klubbulik. Akkor rövid mérlegelés után nemet mondtam. Főként a család miatt, meg az idő is nagyon kevés lett volna betanulni a dalokat. Aztán idén júliusban hirtelen felindulásból egymagam kiugrottam Bécsbe megnézni őket, ott dumáltunk röviden újra, miújság stb, aztán írt, hogy köszi hogy megnéztem őket, azért csak tanuljam a dalokat. Oké. Rá egy hónapra ír, hogy januárban meg augusztusban lenne két turné, amit meg kéne csináljak velük. Így a második megkeresésre végül rábólintottam. A tervezett januári turné pedig végül át lett tolva augusztusra, így ott egy combosabb menet várható, de még én sem tudok további részleteket. Hogy válaszoljak is a kérdésre, ez egy elég kettős dolog. Nyilván azonnal igent mondanál elsőre, aztán elkezdesz gondolkodni a részleteken, beleveszed az egészségi állapotod, a családod, a többi teendőd és akkor már árnyaltabb a kép, de valójában szinte minden csak szervezés kérdése.
Azért ez egy meló is, ne felejtsük el. Mennyire komoly feltételei vannak egy ilyen szerződésnek?
Bogyó: Az, hogy mennyire meló, egyenlőre csak sejteni tudom, de a tervezett, majd végül elhalasztott januári menet azért fárasztónak tűnt. Mivel nem nightlinerrel utazik a zenekar, hanem egy nagyobb van-nel, így a buszban korlátozott a lehetőség aludni, cserébe lett volna minden estére szállás normális ággyal, de ez hozza magával, hogy akkor hajnalban kelsz, irány a következő 10 órás út, hogy délutánra odaérj, soundcheck, fellépés, kicsi spanolás a közönséggel, aztán újra indul a szállás, kicsi alvás, utazás, soundcheck stb karika. Ha majd hazajöttem augusztusban, erről többet tudok beszélni. Szerződést még nem írtam alá, szóbeli és üzenetbeli megállapodás él egyenlőre, ezeket majd akkor folytatjuk, ha személyesen találkozunk.
Voltak már valami próbák is?
Bogyó: Semmi. Sőt a turné is úgy lett volna, hogy szépen mindenki otthon gyakorolja a dalokat, aztán koncerten meg főpróbázunk, turné végére bele is jövünk haha. Lozano azt mondta, egyetlen dolog kell: Egy ügyes dobos, aki fixen, pontosan tudja a dalokat. Ez most megvan neki. Ő nyilván ennyi év után tudja a dolgokat. A bass meg az ének erre már csak ráépül és ha te tudod azt a dalt és van színpadi rutinod, akkor igazából két koncert alatt össze tud állni a szett. Révén, hogy nem egy Animals As Leaders a zenei felépítés, ha ezt otthon megtanulod és a dobos valóban lehozza a beatet, akkor ennek valóban működnie kell
Mit szóltak a Beerzebub-os társaid? Nyilván emiatt most megáll a zenekar.
Bogyó: Olyan szinten támogatott mindenki, hogy azt tanítani kellene, amiért nagyon hálás vagyok nekik. Mivel a BZB nyáron amúgysincs tele fellépésekkel, révén szűk az a fesztivál réteg, ahova beférünk - főleg, hogy a Toxic Weekendnek is vége - így egyenlőre nem igazán ütközik a kettő. A zenekar pedig egyáltalán nem áll meg emiatt. Sőt olyannyira nem, hogy sokkal motiváltabb vagyok vele kapcsolatban, mint az utóbbi egy évben, szóval ki tudja mit hoz 2025 Beerze ügyileg.
/Fotó: Vitéz Marcell/
És a családdal ezt hogy tudod összehozni?
Bogyó: Teljesen őszinte leszek, amikor ezt elmondtam itthon, nem fogadták kitörő örömmel, ami tökre érthető. Fordított esetben én is megijedtem volna. Ahhoz volt hozzászokva a családi berendezkedés, hogy maximum nagy ritkán egy péntek-szombati koncertre megyek el, de főképp csak egy-egy estét töltöttem távol a Beerzebub miatt és legkésőbb reggelre otthon voltam. Igazából nem élnénk meg ezt az egészet ilyen tragikusan itthon, ha nem kaptuk volna sorsunknak már több mint 2 éve a kislányom diabéteszét. Azóta omlott össze minden körülöttünk és ott tört meg kicsit a BZB útja is, mivel onnantól nem tudok arra sem annyi időt-energiát szánni, mint amit megérdemelne. Ez nem a siránkozás helye, de ezek a tények. Na és emiatt volt azért egy erős feszkós időszak itthon, hogy hogyan fogjuk megoldani a betegség managelését, amíg távol vagyok? Ez kis túlzással majdnem 24 órás felügyeletet kíván, amit a feleségemmel osztunk meg, ehhez igazítunk mindent. A munkát, a zenekart, bármi egyéb tevékenységet. Ha az egyikünk kiesik, a másiknak addig akkora terhet kell cipelni, ami azért 2-3 héten keresztül nagyon embert próbáló, főleg hogy van egy 2 és fél éves kisöcsi is, aki hálaégnek makkegészséges, de egy igazi destroyer haha. Szerencsére van mama, aki sokat segít, de a cukorkezelés érdemi része rám vagy a nejemre marad. Végül hosszú beszélgetések és tervezgetések után felállítottunk egy prognózist, amivel neki tudok vágni a turnénak és ezért nem lehetek elég hálás a szebbik felemnek, társamnak, feleségemnek, Bogyó-Illés Tímeának, hogy minden körülmény ellenére ott van mellettem és segít abban, hogy megéljem ezt a lehetőséget.
Szerintem ez tuti nem csak egy EU turné lesz, mennyire hosszú távú ez a dolog?
Bogyó: Egyenlőre erről az említett két turnéról volt szó, amiből egy összevont túra lett. A többit meglátjuk. Komolyabb dolgokról még nem esett szó konkrétan. Szeretnék először túl lenni ezen a 3 hetesnek tervezett turnén, mert ez nekem a kis móvári kertvárosi hülyegyereknek azért így is akkora dolog, mint a BP-Belgrád vasút táv. Azért egy frontember/énekes csere mindig a legnehezebb pótlás egy zenekarnál és a Downsetnél is látszik, hogy mennyire megnyirbálta a zenekar karrierjét az állandó tagcserék száma, főleg amióta nem az eredeti énekessel vannak. Azért elég nagy méretű az a kabát amit Rey Oropeza után fel kell vennem, de bízok magamban, a színpadi rutinomban, a hasonló szemléletemben, illetve abban, hogy ha valamit, akkor ezt a rapcore dolgot zsigerből tudom élni és ha ugyanazt a flowt és színpadi jelenlétet tudom hozni, mint a Beerzebubnál, akkor talán nem fog senkinek a söre a nyakamban landolni.
Esetleg vannak nálad már új Downset dalok, amikhez csak szöveg kellene?
Bogyó: Egyetlen dal demoját kaptam meg, amit már a legutóbbi turnén is játszottak, de nem volt rá fix szöveg. Erre írtam egyet, hogy jobban magaménak érezhessem majd a dolgot. Ezt a dalt játszani is fogjuk majd, de ennél többet egyenlőre nem tudok mondani. Annyi talán még belefér, hogy a dal a Shock the system címet kapta, szóval ha valaha szöveget kell írnom a Downsetbe, abba sok Beerzebub hatás lesz biztosan haha.
Mennyire vagy izgatott? Mondhatjuk, hogy ez a nagy lehetőség?
Bogyó: Nyilván izgulok a dolgok miatt, de figyelj, azért nem a Metallicába ugrottam be. Úgy értem, hogy itt van egy 35 éves zenekar, 3 első kurva jó lemezzel, komoly mélypontokon átíveléssel stb. Itt az a legnagyobb kérdés, hogy a die-hard rajongók akik Rey távozása után is figyelemmel követik a bandát, hogy fognak elfogadni egy csávót, aki se nem gangsta, se nem az LA betontömbök alól érkezett. Majd megkérdem Boriszt, hogy ő hogy élte meg a frontemberséget a Fleshcrawlban Sven Gross halála után, mert ahogy látom ott azóta is tök jól működik hogy ő a vokalista. Nyilván más műfaj más attitűd, más közönség.
Azért egyébként nagy büszkeséggel töltene el, ha tudnék valamit hozzáadni a Downset életműhöz, de egyenlőre legyünk túl a turnén. Örülnék ha ez a kollab mondjuk hosszabbra nyúlna, akkor akár a Beerzebub is tudna belőle profitálni és a család is pozitívan tudná megélni a dolgokat. Meglátjuk.
