Az ANGER alapötlete és az elképzelés egészen hamar megérkezett az új dalok írása közben, mivel mindenképp szerettem volna egy monoton, nyomasztó, de egyben monumentális hangulatú számot is a következő lemezre. Az intro témát addig forgattam, amíg teljesen be nem szívott magába az atmoszféra és egyből társult is hozzá fejben a hangszerelésnek a körvonala. 

A lassan felépülő ráhangolódás után a konkrét alkotási folyamat már eléggé impulzív módon történt. Egy másik dalnak a felvételeit sikerült egész hamar befejezni, így gyorsan rá is kanyarodtunk az ANGER-re és felvettünk pár témát amiből már el lehetett indulni. Kora este volt, a többieknek mennie kellett már, de Levivel mi maradtunk és elhatároztuk, hogy itt az idő a folytatásra. Eszméletlen jó flow-ba kerültünk, egyszerűen csak kiömlöttek az ötletek egymásból és egymás után, a dob, bass, gitár és synth témák, sound-ok, oda-vissza ihlették ennek a masszív hangulat bombának az apró, de annál fontosabb alkotóelemeit. Nagy hiba lett volna otthagyni ezt az állapotot, szóval gyorsan egy mikrofont is magam elé vettem, jött a jól megszokott halandzsa impro és már az első take után érkezett a pillanat amire minden alkotó ember vár: az a bizonyos összenézés, amikor tudjátok, hogy ez most betalált. Második take-re csak módosítottunk egy pár dolgot és szinte szünet nélkül hajnalra fel is épült a dalnak a közel végleges változata. Pontosan az ilyen estékért érdemes ezt csinálni.

Természetesen utána írni kellett egy normális szöveget (habár nagyon szívesen így is hagytuk volna, aztán mindenki azt képzel oda amit akar), de ahogy a dal, a szavak is úgy gurultak egymás után, mintha már meg lettek volna írva. A hangulat adott volt és hozta magával, hogy a harag egy olyan formáját írja le, ami leginkább a harag hiányából, annak elfojtásából fakad. 

Ugyanúgy, mint más érzelem esetében, a haragot is meg kell élnünk, utat kell engednünk neki ahhoz, hogy elinduljunk a gyógyulás ösvényén. Az, hogy hogyan kezeled a haragodat és a téged körülvevő világot, csak rajtad múlik, de az biztos, hogy egy ócska “mi lett volna ha”, nem lesz a segítségedre. (...vagy azt képzelsz oda amit akarsz)