Tagadhatatlan, hogy a görög Rotting Christ a fennállásának harminc éve alatt nem kevés klasszikust letett az asztalra, melyeket mindenkinek érdemes ismerni. Az athéniak is hasonlóan gondolkodnak, így összeraktak egy válogatást az elmúlt három dekád legszebbjeiből, ezeket pedig összecsomagolták egy duplalemezes pakkba, mely Their Greatest Spells címen, március 23-tól lesz elérhető. Persze hogy a tősgyökeres rajongók valami frisset is kapjanak, a pakkban lesz egy friss tétel is, az egyelőre még be nem mutatott I Will Not Serve.

1995. szeptember 18. Ez volt a nap, amikor az azóta már sajnos jobb létre szenderült grindcore alapvetés Nasum leadta az első koncertjét, méghozzá a svédországi Åstorpban. Az urak egy 13 dalos, bő 16 perces bált adtak a nagyközönségnek, mely rögzítve is lett, így a lentiekben meg is tekinthető.
Múlt péntektől hivatalosan is elérhető az új Black Label Society nagylemez, a Grimmest Hits, melynek promózásának keretében Zakk Wylde kicsit lecsendesített két tételt a korongról. A szőke gitáros a The Day That Heaven Had Gone Away és a Room Of Nightmares című dalokat ültette át "tábortüzes" verzióba, melynek felvételeit most meg is nézhetitek.
Szar szóvicc, remek dobolás! A Trivium frissen beszerzett (remélhetőleg hosszútávon megtartandó) dobosának, Alex Bentnek tudományát már többször is megmutattuk, talán nem is kell ecsetelni, hogy tud a koma. Ezúttal a 2008-as nagylemez, a
Azért arra nagy összegben fogadnék, hogy a Hobosexual új albumát nem várták akkora tömegek, mint mondjuk a Tool Chinese Democracyval felérő, "idén" megjelenő lemezét. Bevallom, én sem, tekintettel arra, hogy pár héttel ezelőtt még a létezésükkel sem voltam tisztában. A tavalyi év végén kijött Monolith viszont lehet, hogy nem csak engem győz meg arról, hogy érdemes odafigyelni rájuk. Garázs-stoner rajongók, figyelem!
A hét tagadhatatlanul legnagyobb, legfontosabb híre, legalábbis a metalzenei berkeken belül, hogy 




A Pearl Jam nem csak jó koncerteket ad, meg 













Igaz, még pontos dátumokat és helyszíneket nem tudni, de az biztos, hogy mindenkinek kötelező lesz megjelenni a thrash alapvetés búcsúturnéján. Miért is? Mert egy olyan, korábban már betippelt (nem zörög a haraszt, ugye) csomaggal fognak odavágni utoljára a veteránok (egyelőre májusban és júniusban Észak-Amerikában), amit talán még évek múlva is emlegetni fognak a metalosok: a Slayer mellett ugyanis a Lamb Of God, az Anthrax, a Behemoth és a Testament is színpadra fognak lépni a koncertek folyamán, szóval... van még kérdés?
Január eleje hagyományosan uborkaszezon a friss megjelenések terén, hogy rögtön egy közhellyel indítsunk. Persze mire átgondolnánk, hogy akkor mit is hallgassunk, addigra jó eséllyel beesik valami, amiről elsőre nem is feltétlenül gondolnánk, hogy bármilyen szempontból érdekes lehet. Az évkezdést ezúttal a svéd black metalosok vállalták (és persze a C.O.C.). Először a Shining kissé jellegtelen, de hallgatható tizedik lemeze jött ki, majd jelen írásunk tárgya, a Watain lassan öt éve esedékes új albuma. Spoilerként a konklúzió: a trve arcok nyugodtan kattintsanak.
Lényegében 2014 óta nem létezik a metalcore vonalon elindult, de többféle világot szintetizáló Bleeding Through, most viszont a rajongóknak felcsillanhat egy kis reménysugár a kedvenceinek visszatérésére: az énekes Brandan Schieppati ugyanis posztolt egy jó hangulatú képet, ahol a zenekar tagjaival van, Ryan Wombacher basszer pedig egy #nothingisover hashtaggel megerősített, erősen klipforgatás-szagú képet rakott ki, láthatóan szintén a banda tagjaival.
Sal Abruscato távozása után egy női dobost igazolt le a tavaly az A Place Where There's No More Pain című nagylemezzel jelentkező Life Of Agony. Veronica Bellino érkezésével már mondhatni félig csajcsapattal van dolgunk, hiszen a Keithből Mina Caputová avanzsált énekes is már a gyengébbik nemet erősíti.
A szemellenzős hardcore tagok, metál arcok és a kritikusok keze is felfelé mutató újjal jelezte három éve, hogy a Disharmony lemez tök oké. A kaliforniai Twitching Tongues harmadik lemeze hozta, amit kell. A kilencvenes évek vonalán, ahol a hardcore és a metál hatások összegyúrása mindig valami izmos és újszerű dolgot jelentett, nem ment még át cipőnézegetésbe a sztori. Korai Type O Negative, az első lemezes Machine Head és még jó néhány hatás, amit emlegetni lehetne ennél az öt srácnál, akik most egy negyedik lemezhez is felszívták magukat. A Gaining Purpose Through Passionate Hatred című anyag pedig március 9 - én, már sújtja is a nyakunkat a Metal Blade kiadó gondozásában. Ehhez ízelítőül pedig már itt is az első klipes nóta a kilencből. Minek számcímei, borítója és természetesen maga a videó, itt lejjebb kóstolnak be.