Hungarian version (scroll down for the English version of the interview):
RS: Egy bő éven belül ez a második koncertetek Magyarországon. Hogyan emlékszel vissza a legutóbbi bulira?
BB: Ja, úgy emlékszem jó koncert volt. De tudod, ha olyan gyakran játszol mint mi, akkor néha összefolynak a napok. De sokszor jártam már nálatok, akár ezzel a zenekarral, akár a másik bandámmal [a szólóprojektjére gondol] és mindig öröm itt lenni.
RS: Tudnál pár szót mondani Nick kiválásáról?
BB: Nos a per miatt, amit Josh indított ellenünk és tudod Nick-nek meg van a saját személyes pereskedő ügye is. A kettő így együtt már sok volt neki. Nem akart egyszerre mindkettőnek a része lenni, se direkt, se indirekt módon. És így egy nap úgy gondolta, hogy ez így nem éri meg. Persze ez az én véleményem, erről Nick maga tudna többet mondani.


Június 18-án


A 2002-ben, Jacksonville-ben alakult bandának nemrég jelent meg negyedik, „Amarillys” című, vadonatúj nagylemeze, amelyre 4 évet kellett várnia a kiéhezett közönségnek.
Ennek a kritikának végén nem virít majd osztályzat. Magam sem szeretem az olyan sajtótermékeket, melyek súlyos elfogultság okán, vagy netán érdekből magasztalják a puszipajtásokat. Kezdhetném ott, hogy a gitáros Jung Norbert a testvérem gitártanára volt. Sok év múlva pedig feleségem és barátnője cibált mindenféle koncertekre, amelyeken csak az volt a furcsa, hogy mindig ugyanaz a fazon énekelt. (Meg van bocsájtva: én is fél éven belül kétszer megnéztem a Xandriát, ahol nem férfi énekel.) Hol Iron Maidnem, hol ZBB, hol pedig Ego Project vala a zenekar neve. A végén már rutinból jattolt le minden koncert előtt velem a teljes zenekar, a barátkozásból egy interjú is született Kiss Zoltán énekessel.
Lehet-e minden napom derűs, vagy csodás? A fenéket…..
