Még régen szó volt róla, hogy írjak lemezkritikát vagy bemutatót a RS-nak, akkor visszautasítottam mert úgy érzem a koncert és fesztivál-beszámolók írása jobban fekszik nekem. Most mégis megpróbálkozok vele, de nem fog könnyen menni, mert egy-egy új lemezt nem szoktam részletekbe menően kielemezni a hangzástól a szövegeken át a borítóig, hanem meglehetősen rövidre zárom a dolgot: tetszik vagy nem tetszik. Igen-nem és kész. Ráadásul a zenehallgatás nálam nem azt jelenti, hogy a számítógép hangszórójából csipog az mp3, hanem leülök a hi-fi elé és zenét hallgatok (különösen ha véleményt akarok formálni róla) és ehhez idő kell. Első alkalommal olyan lemezt választottam, amivel könnyebb dolgom lesz, és különben is a suszter maradjon a kaptafánál, ezért esett a választásom az Anthrax feldolgozáslemezére.