A hívek továbbra sem mutatták a fáradás jeleit; úgy vettem észre, létszámuk sem csappant meg – ráadásul a nagyszabású rockzenei esemény utolsó napjára is maradtak csemegék!

A névsorból kiindulva kétségtelenül a nagyszabású melódia-orgia második napja ígérkezett a legnívósabbnak. A hozzá fűzött reményeinket végső soron beváltotta, de azért maradt hiányérzetünk is – és bár konkrétumokba nem mennénk bele jó előre, a döfést bizony oda kaptuk, ahol a legjobban fájt.

Nyolc éve jártam legutóbb az olasz dallamrock-élharcos lemezcég saját fesztiválján, amely nem sokkal azután leállt. Amennyire váratlanul ért a tavalyi bejelentés a folytatásról, annyira felvillanyozott az összeállítás. Mi több, a hetedik kiadásra visszatért a háromnapos terjedelem – ha már újrakezdés, akkor meg kell adni a módját. A döntés helyesnek bizonyult, mert a világ csaknem minden tájáról összesereglett tábor közel teltházat produkált.

Február közepén jelent meg a svéd retro hard rock csapat - ha jól számoljuk - hetedik nagylemeze. Danny Rexon és zenésztársai továbbra is a 80-as, 90-es évek glam-sleaze bandáinak munkásságát tekintik irányadónak.

Hat év (részben nyilván kényszerű) szünet után ismét megtartja saját fesztiválját az olasz Frontiers Records. A nemzetközi dallamkavalkádra 2025. április 25-27. között kerül sor az eddig megszokott helyszínen, azaz a Milánó vonzáskörzetébe eső Trezzo sull’Adda városában, a Live Music Clubban.

Másodszorra vállalkoztunk a már-már valószerűtlen időutazásra Milánó térségébe. Az első alkalom óta rájött a nápolyi székhelyű rock-szindikátus, hogy képtelenség évente ahhoz hasonló színvonalú fellépőgárdát összetrombitálni három napra, úgyhogy 2015 óta két napos időtartamban – plusz a VIP jegyet vásárlóknak szóló nyitó buli – zajlik a fesztivál.

Az 1980-as évek nagy túlélőinek és fiatalabb követőiknek olaszországi fő erődítménye, a Frontiers Records idén negyedik alkalommal rendezi meg saját zenei fesztiválját, szokás szerint a Milánóhoz közel eső Trezzo Sull’Adda városában. Az elsőn annak idején jelen voltunk, és be is számoltunk róla. Az akkori három helyett azóta kétnapos időtartamban zajlik a világraszóló dallamorgia, a felhozatal azonban idén sem kevésbé impozáns.

A jóféle melódiákban való féktelen tobzódás harmadik napját gondoltuk a legtartalmasabbnak és valóban megállás nélkül jöttek egymás után a másutt aligha látható, kihagyhatatlannak ígérkező csemegék. Viszont (és ez az egész dallamorgia mindhárom napjára igaz) maradéktalanul megérte az erőpróba, amelyet derekasan ki is álltunk, amint az alábbiakból kiderül.

Az 1990-as évek vége óta működő nápolyi székhelyű kiadónak egy egész műfaj köszönheti a fennmaradását. A hard rock iránt kivételes módon elkötelezett Serafino Perugino mostanra jutott el odáig, hogy tető alá hozza az általa vezetett lemezcég saját fesztiválját, amelynek a fellépő zenekarait részben ő maga boronálta össze vagy segített újjáéleszteni. Mi több, néhány banda ezért az egy koncertért kelt útra – adott esetben a jóféle tengerentúli rockmuzsika egykori húzónevei!..

Dallamok határok nélkül! A hard rock / AOR zenék kultfesztiváljának számító angliai Firefest idén utoljára kerül megtartásra a jelek szerint, de semmi pánik, mert május 1-3. között máris itt a kárpótlás! Sőt, az előbb említett műfajok olaszországi védőbástyája, a Frontiers Records előtt most adott a lehetőség, hogy saját szervezésű (és saját zenekarait felvonultató) háromnapos monstre bulijával hagyományt teremtsen a Milánóhoz közel eső Trezzo sull'Adda településen található Live Club falai között.