Bár a Born Again című lemez már a tizenegyedik volt a gyűjteményben elhelyezhető Black Sabbath alkotások sorában, mégis részben ennek az albumnak a borítója lett végül a gyújtózsinór a sátánista metál hisztéria médiabombáján. Ami a nyolcvanas évek elején megint nagyot robbantott. Pedig az Ida Levin népszerű regényében - Rosemary Gyermeke - újjászülető gonosz már sokkal korábban foglalkoztatni kezdte a metál és legfőképpen a nyomasztó doom mindenható atyjait. Akik köztudottan érdeklődtek Aleister Crowley színes, de legfőképpen okkultizmustól és botrányoktól hangos életpályája iránt. Ahogy Geezer Butler nyilván merített inspirációt innen is sötét misztikumokat megjelenítő szövegeinek szövedékeihez a korai albumokon. Ennek dacára azonban, akiknek kicsit is több oxigén pörgette meg a szürkeállományát az átlagnál, azok már akkor is tudták, hogy Ozzy Osbourne a valóságban sosem szürcsölte a tetemekből a mézédes bőregérvért. Mint ahogy a leharapott kisemlősök fejét sem köpködte a démonbefolyástól transzban dülöngélő tinik fejére. Mindezek a rémhírek mégis hozzátartoztak a doom ma már antiknak is tekinthető aranyhajnalához.