Örök vitatéma, vajon létezik-e a zene minőségének valami objektív, viszonylag egzakt mérési lehetősége. Örömmel jelentem: megoldottam a problémát. Ezen a hétfőn bolondokháza volt a munkahelyemen, biológiai órám is még a nyári időszámításra volt beállva: a szabadtéri bulik tíz órás csendrendeletéhez szoktatták az elmúlt hónapok. Itt a második zenekar – nem teszem eléjük a „fő” szócskát, hiszen két egyenrangú produkció estéje volt a szeptember 9-ei, ráadásul az első együttes kapott több játékidőt – 23 óra után indította programját. Úgy véltem, ha ebben az elnyűtt állapotomban a Nightquest és a Soul Mirror képesek engem ébren tartani, akkor a színvonallal egészen biztos, hogy semmi gond!