Azt hiszem azt, hogy az Obituary minden lemezével együtt időtlen a legirgalmatlanabbak között, és mindig prioritás marad az extrém metál berkein belül, már most leszögezhetjük. Mint ahogy azt is, hogy pontosan ezért, várni tőlük egy újabb, remélhetőleg lélekbe rágó alkotást öröm. Meg persze izgalom. Főleg, ha az első találkozás a csapattal - és a vérért acsargó John Tardy hangjával - a Slowly We Rot és a Cause Of Death című lemezeken, az érzésben nekem például olyan volt, minta felnéztem volna az elboruló égre, és onnan egyszerre potyogott volna le döglötten minden földön létező madár. Ehhez aztán még hozzájön, hogy ezután sem született soha gyengébb lemez. Hogy a most megjelent Inked In Blood albumra várni kellett öt hosszú évet, és hogy közben olyan érdekes dolgok történtek a zenekar háza táján, mint a sokak által nagyra értékelt - és az utolsó két lemez hangzásában meghatározó szerepet játszó - Ralph Santolla távozása. Illetve a Death Spiritual Healing lemezén Chuck Schuldiner zeneszerzőtársaként, és a Six Feet Under pályafutását szinte végigpengető bőgőseként ismert Terry Butler érkezése.