Akik ismerik, vagy jártak már az Obscene Extreme fesztiválon szerintem rögtön a színpadmászásra és a grindcore-ra asszociálnak. De ez a fesztivál több annál. Az extrém metal kultúra egyik kikötőjéről beszülünk, egy fesztiválról, ahol bizonyos határokon belül minden elfogadott. Bármilyen idióta jelmezben, de akár csak lazán civilben is nyomhatod, vagy lehetsz felvarró mellényes thrash-er, sörhasú grindcore-os, esetleg szegecses crust punk. Mert, hogy nagyjából ez a felhozatal, de ez teljesen rendben van. Mindenki elfogadott és minden megengedett, természetesen egy bizonyos határon belül. És ez a durva, valahogy mindenki tudja, hol a helye, meddig mehet el és e mellé még irtó kedves és toleráns is. Itt a brutális circle pit-ek és stagedive kavalkádjában tényleg mindenki figyel a másikra. Voltak olyan bulik, ahova úgy mentem, hogy ezt biztos nem élem túl, pedig nem vagyok egy kis darab, de csak látszatra durva, benn pedig érzi az ember a jókedvet. Itt tényleg vigyázunk a másikra. És vigyázunk mert már második éve megyek ki és családtag feelingem van.