Egy hét és végre megjelenik az Ekbom, a Benighted új nagylemeze. A franciák nyakatekert zenéje ezúttal egy összefüggő szálat is rejt majd, azt igyekszenek megzenésíteni, milyen érzés az, ha azt hiszed, folyamatosan bogarak mászkálnak a bőröd alatt. Nos, a frissen kiadott daluk, a Metastasis sem a "kellemes" érzést erősíti, viszont egy igen finom zúzásról van szó. Ha szereted a csavart, beteges támadásokat, ez a nóta neked való!

Elég komoly nagylemezre készül a Benighted. A zúzdagépek az Ekbom című albumuk fő vezérfonalának azt találták ki, hogy megzenésítik azt, amikor kényszeresen azt érzed, hogy bogarak mászkálnak a bőröd alatt. A másodikként bemutatott Nothing Left To Fear ugyanott folytatja, ahol az előzőleg bemutatott Scars abbahagyta, tehát megy a tekerés rendesen. A pusztítás kimaxolása ügyében Oli Peters az Archspire-ből is besegít nekik.

A héten visszatérő thrash metal legenda, acsarkodós malacvisítás, deathgrind, folkos black metal, és ikonikus alterkodás. /Fotó: Kerry King, Andrew Stuart/

Bejelentette az új nagylemezének, az Ekbomnak az érkezését a Benighted. A brutal death - grindcore vonalon egyensúlyozó birgád a lemezre egy összefüggő történetszálat rakott össze, ami egy pszichológiai horror sztori a téveszmés parazitózisról. Ez az az eset, amikor folyamatosan az a képzeted van, hogy mindenféle bogarak és ízeltlábúak mászkálnak a bőröd alatt. Könnyű téma, mi? A korong első ízelítője a Scars, amihez a témához illően húzós videó érkezett. Érdemes lecsapni rá!

Ahol felnőttem, közel volt a fatelep, így rendszeresen láttam a nagy Ural teherautót, ahogy hozza be a méretes rönköket a hatalmas kerítéssel elzárt, számomra veszélyesnek ható, titokzatos helyre. De mi köze a teherautónak ehhez a csütörtök esti bulihoz? Hogy mind a kettő egy igen súlyos (és) faszállító valami volt!

Több átszervezett és lemondott turné után most már tényleg Budapestre érkezik a death metál legzúzósabb vancouveri képviselője, az Archspire. A kanadai banda vendégeként fellép a Psycroptic, a Benighted és az Entheos is március 23-án, az Analog Music Hallba. /Fotó: Archspire - Alex Morgan/

Csak eljön Budapestre az idei (igazából tavalyról áttolt) Faces Of Death turnét offoló Archspire. A tech-death császárok a Psycroptic, a Benighted és az Entheos társaságában fogják szétrobbantani az Analogot, a dátum: március 23. A koncert Facebook eseményét ITT találjátok, a jegyeket ITT tudjátok megvenni.

Klipet kapott a Benighted tavalyelőtt megjelent nagylemeze, az Obscene Repressed. A kiválasztott tétel a Casual Piece Of Meat lett, erre a már ismert történetszálas megoldást viszik tovább a death metalosok.

Akármilyen jól hangzott és akárhogy jó lett volna, végül nem lesz semmi a Hell Over Europe 4 turnéból. A koncertsorozaton az Aborted és a The Acacia Strain lett volna a két headliner, nekik Budapesten a Benighted, a Hideous Divinity és a Fleddy Melculy melegített volna be. A törlés miértjét talán nem kell részletezni...

Nem kisebb név, mint a Fleshgod Apocalyse énekese, Francesco Paoli teszi tiszteletét a Benighted új dalában. Az A Personified Evil ennek megfelelően egy igazi, tömény, veretes vérhányós dühbomba, amihez még egy dalszöveges videó is jár. Kicsit megmozgat, na!

Egy újabb erős turné van alakulóban 2021-re. A minden jól megy és semmi nem jön közbe, együtt kel majd útra az Aborted, a The Acacia Strain, az előzenekari feladatokat pedig a Benighted és a Fleddy Melculy fogja ellátni. A súlyos este helyszíne a Barba Negra, a dátum október 14.

Eheti dalmegosztásunkban dühös HC/metal, egykori nagyágyú útkeresésben, lebegő súlyok, synthwave-be csapott sötétség és masszív brutalitás. 

Kiadta a hamarosan megjelenő új nagylemezének második promódalát a francia Benighted. A Rockmaratonon is fellépő csapat az Implore The Negative című tétellel hegeszti le az agytekervényeket, amiben a Hatebreed torka, Jamey Jasta is üvölt pár sort. A teljes csomag, az Obscene Repressed című nagylemez április 10-től lesz elérhető.

Akik ismerik, vagy jártak már az Obscene Extreme fesztiválon szerintem rögtön a színpadmászásra és a grindcore-ra asszociálnak. De ez a fesztivál több annál. Az extrém metal kultúra egyik kikötőjéről beszülünk, egy fesztiválról, ahol bizonyos határokon belül minden elfogadott. Bármilyen idióta jelmezben, de akár csak lazán civilben is nyomhatod, vagy lehetsz felvarró mellényes thrash-er, sörhasú grindcore-os, esetleg szegecses crust punk. Mert, hogy nagyjából ez a felhozatal, de ez teljesen rendben van. Mindenki elfogadott és minden megengedett, természetesen egy bizonyos határon belül. És ez a durva, valahogy mindenki tudja, hol a helye, meddig mehet el és e mellé még irtó kedves és toleráns is. Itt a brutális circle pit-ek és stagedive kavalkádjában tényleg mindenki figyel a másikra. Voltak olyan bulik, ahova úgy mentem, hogy ezt biztos nem élem túl, pedig nem vagyok egy kis darab, de csak látszatra durva, benn pedig érzi az ember a jókedvet. Itt tényleg vigyázunk a másikra. És vigyázunk mert már második éve megyek ki és családtag feelingem van.

Még sohasem jártam a Club 202-ben, sem a Wigwam-ban, így meglepődtem milyen király hely. Hangulatos berendezés, kellő mennyiségű ülőhely, korrekt méretű színnap és előtte bőséges hely a zúzni vágyóknak. (A színpaddal szemben állva bal oldali pultnál levő pultos hölgy pedig igazi tündérbogár, minden vendéglátósnak ilyennek kellene lenni.) Szóval minden adott volt a király a bulihoz, legfőképpen: a hangzás.