RockStation


Hallgasd meg a The Offspring új lemezét!

2012. június 21. - sunthatneversets

The_Offspring_-_Days_Go_By_album_cover.jpg

Június 26-án, azaz jövő kedden jelenik meg a The Offspring kilencedik stúdióalbuma a Days Go By, melyre négy évet kellett várniuk a rajongóknak. Az amerikai punk-rock legenda új lemezén Bob Rock producerkedett, és hogy milyen lett a végeredmény, azt hajtás után megtudhatjátok!

Tovább

Sziget Fesztivál 2009 fellépők | 6. rész : The Offspring

Nos lassan megint eltelt egy év a 2008-as Sziget Fesztivál  óta, mindjárt kezdődik az idei. Ahogy azt tettük a múlt évben, idén is bemutatjuk a Fesztivál nevesebb fellépőit, persze azokat, akik rock/metál-ban utaznak. A brit bandák zömétől elnézést kérünk idén annyian vannak, hogy egyenként nem jutott rájuk időnk. 

A kaliforniai punk legsikeresebb zenekarával állunk szemben az kétségtelen. Eladtak majd ötvenmillió lemezt, gondjuk nem lesz sohasem, hiszen a világsztár kategóriájába tartoznak. 

Nem az a tagcserélős típusú banda az biztos, hiszen a banda háromnegyede ma is ugyanaz, mint megalakulásukkor, a 80-as évek közepén. Bryan Keith "Dexter" Holland – ének, gitár, Kevin „Noodles” Wasserman – gitár, vokál, Greg K - basszusgitár alkotja a magot, melyben a „klasszikus” korszakban Ron Welty dobolt (később Atom Willard, majd Josh Freese követte). Az 1994-es Smash album Self Esteem című dalával robbantak be a köztudatba, ami ugyan egy kicsit Nirvana, de odaát ezt is bekajálták, így a milliós eladások borítékolhatóak voltak és egyből a mainstreamben is találták magukat. Aztán később a metálos megközelítés egy kicsit átment hip-hop-ba meg popos-latinosba is, de azért még nem kezdett el vészesen nyáladzani a performance.  

Öt év szünet után tavaly új lemezzel jelentkeztek Rise And Fall, Rage And Grace címmel (RockStation kritika: Kali punk : The Offspring - Rise And Fall, Rage And Grace), mely egy korrekt visszatérés volt. 2008-ban a Volt Fesztiválon csíphették el a zenekart a szerencsések, idén a Szigeten lehet őket látni. Koncertjük augusztus 16.-án (vasárnap) 19.45-kor kezdődik a Nagyszínpadon.   

The Offspring - You're Gonna Go Far, Kid > Katt!

Tovább

Kali-punk : The Offspring – Rise And Fall, Rage And Grace

Megmondom őszintén van bennem egy pici ellenszenv az együttes iránt, de remélem ez az objektivitásomat nem homályosítja el. Az ellenszenv igazából abból adódik, hogy ez a csapat nem csinált semmi különlegeset, csak éppen jókor voltak jó helyen, másrészt a Bad Religion-t inkább szerettem, jobbak is, még se kaptak soha semmi elismerést és ez szerintem igazságtalan, de ennek a lemeznek a szempontjából érdektelen.  

1984-ben Orange County-ban (Kalifornia) négy fiatal srác alapított egy zenekart, melyből később a The Offspring lett.  Az apró probléma csak az volt, hogy 1984-ben nem hogy nem volt hangszerük, de fogalmuk se volt róla, hogy hogyan is kellene egyáltalán játszani rajtuk. Azért nagy nehezen csak sikerült a betanulás, így 1987-ben csináltak egy demo-t, de arra már nem volt pénzük, hogy a 25 cent/CD plussz díjat kifizessék arra, hogy a borítót is ráragasszák, így hát vettek ragasztót, meg egy karton sört, és áthívtak pár srácot "bulizni". (Mondani sem kell, a srácok megitták a sört, és leléptek.) "A ragasztás nem sikerült túl tartósra, ráadásul tartott vagy 2 és fél évünkbe, míg mind az 1000-et eladtuk" – mondta Dexter Holland énekes 2 évvel később. Igazából az 1994-ben kiadott a Smash című albummal robbantak be, amiből 11 millió talált gazdára világszerte. Innentől kezdve a sikerek folyamatosak voltak, még ha a Smash sikerét már nem is tudták megismételni, de azért a '98-as Americana is nagyot tarolt a piacon.

Öt éve adtak utoljára lemezt, a Splinter 2003-ban jelent meg és úgy ment el mellettem, mint az intercity. Az azonban tény, hogy ebben a viszonylag vidám hangulatú zenéből már nem havonta adnak ki lemezt, így az együttes némileg üdítően hat a mostani zenei közegben. Mert azért az ellenszenvet félretéve, azért a produkcióba olyan nagyon nem lehet belekötni. Vegytiszta Offspring ez, akik egyetlen igazán gyenge dalt sem pakoltak erre a discre, bár pár közepes azért becsúszott. Igazából először azon gondolkodtam, hogy egyenként elemzem a dalokat, de aztán úgy döntöttem, hogy a négyes Hammerhead klipjét úgyis beszúrjuk ide  és ez tökéletesen szemlélteti ezt a lemezt. Na nem mintha, minden szám egyforma volna, csak a húzás, a punk-rockos beütés, a riff és dallamközpontúság szinte mindegyik nótában megvan. Ez alól talán csak a lassú-melódikus A Lot Like Me, és Fix You a kivétel.
 

Hogy azért egy-két nótáról is essen szó, nekem különösen tetszik a nyitó Half-Truism és a kettes Trust In You, amik a régi 90-es éveket idézik. Főleg utóbbi mutat fel nagyon is ütős kis riffeket. Jó még a vidám You're Gonna Go Far Kid, a feszes, klippes Hammerhead, és a Takes Me Nowhere, ami mintha az Americana-ról szabadult volna. Az album második felében is van kellemes hallgatni való, ami a délies, bluesos-countrys Stuff Is Messed Up, a punkos-funkys Let's Hear If For Rock Bottom, és a záró totál punk-rock Rise And Fall képében érkezik meg.

Be kell ismernem, hogy még van annyira true ez az egész, hogy elhiggyük, minden erőlködés nélkül hozzák ezt a szintet. Az is látszik-hallatszik, hogy élvezik amit csinálnak és, hogy koncerten is ütni fog ez a zene. Ez utóbbit a Volt Fesztiválra július 5-én kilátogatók személyesen is megtapasztalhatják. Azt mondom: csalódás kizárt.  

8/10

HAMMERHEAD

VOLT 2008 fellépők | 1. rész : The Offspring

A kaliforniai punk legsikeresebb zenekarával állunk szemben az kétségtelen. Hogy a legminőségibbel az számomra azért kérdéses, mert én speciel a Bad Religion-t jobban csípem, de ez most mellékes.


Több mint 32 millió eladott albummal a hátuk mögött, tényleg a világsztárok kategóriába tartoznak. Nem az a tagcserélős típusú banda az biztos, hiszen a banda háromnegyede ma is ugyanaz, mint megalakulásukkor, a 80-as évek közepén. Bryan Keith "Dexter" Holland – ének, gitár, Kevin „Noodles” Wasserman – gitár, vokál, Greg K - basszusgitár alkotja a magot, melyben a „klasszikus” korszakban Ron Welty dobolt (később Atom Willard, majd Josh Freese követte). Az 1994-es Smash album Self Esteem című dalával robbantak be a köztudatba, ami ugyan egy kicsit Nirvana, de odaát ezt is bekajálták, így a milliós eladások borítékolhatóak voltak és egyből a mainstreamben is találták magukat. Aztán később a metálos megközelítés egy kicsit átment hip-hop-ba meg popos-latinosba is, de azért még nem kezdett el vészesen nyáladzani a performance. 

Hét nagylemez után állítólag idén lesz nyolcadik is és július 5-én a Volt Fesztivál Nagyszínpadán is láthatjuk őket. Biztosan kellemes szórakozás lesz.
 

 

 

UPDATE, 2008.05.08:
A minap megjelent a közeljövőben kiadásra kerülő új lemezről a Hammerhead című felvétel, ami ingyen és bármentve letölthető MP3 formátumban az együttes honlapjáról is (email címünkért cserébe). Vagy meghallgatható itt nálunk online:

 

 

Offspring a VOLT-on!

 

Hivatalos bejelentés a fesztivál honlapján:

„Két nappal az után, hogy a Soproni VOLT Fesztivál nyilvánosságra hozta első idei nemzetközi csemegéit, egy igazi világsztárral kötöttek megállapodást a szervezők. Magyarországon először lesz látható július 5-én, szombaton a VOLT Nagyszínpadán a kaliforniai OFFSPRING! Amerikában úgy tartják, a Smash című albumuk majd‘ akkora detonációként hatott világszerte, mint a Nirvana mindent elsöprő színrelépése.”

 

Szerintem már rég nem világsztárok és ha már a Nirvánával hasonlítgatjuk össze, hát a Self Esteem (ugye ezzel futottak be) szépen nyúlja a Smells Like Teen Spirit riffjét.

 

Izmosabb fellépők bejelentését várom!

süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum