Még ezen az estén is, majdnem három év elteltével furcsa volt egy Tunyogi Péter nevével FÉMjelzett koncert – Tunyogi Péter nélkül. Szinte várta az ember, hogy valamelyik dal intrója után az emlékező énekesek sorában ő maga is megjelenik, legalább egy dal erejéig, de azután igyekszik vissza új zenekarába, melyet talán éppen Radics Bélával közösen alapított – ahogy mondani szokták – „odafent”.
Remélem, nem sértek meg azzal senkit, ha leírom: ma este sem, egy pillanatra se sikerült pótolni a HANGot! Pedig az összesen öt fellépő énekes mindegyike szinte emberfeletti teljesítményt nyújtott. Panasz tehát nem lehetett a hozzáállásra, meg úgy általában semmire, senkire sem. A közönség is mindenképpen e kategóriába sorolandó, amennyiben – amíg a szem ellát – betöltötte a színpad előtti térséget, és gyönyörűen együtt énekelte a dalokat az éppen színpadon álló (rohangáló) előadóval.