A 2001-ben alakult Year of No Light elég nagy átalakulásokon esett át a kezdeti felállásukhoz képest, hiszen eleinte még a sludge metal legjobb pillanatait kombinálták az akkoriban már védjeggyé vált post rock és shoegaze hatásokkal, de igazán 2008 után lett stabil a felállás, hiszen a 6 tagúvá avanzsálódott zenekar olyan lemezeket pakolt le nekünk, mint a klasszikus Ausserwelt (2010), vagy a Tocsin (2013). Sőt, 2010-ben Dreyer Vampyr c. kult horrorfilmjéhez is írtak egy filmzenét, amit még a Roadburnon is előadtak, illetve számtalan kollaborációban vettek részt olyan emberekkel közösen, mint például a franciak kortárs művész Christian Vialard. Fun fact, hogy az egyik legkeményebb francia bandából, a Monarch!ból is itt játszik harmadik gitárosként Shiran Kaïdine. 2013-hoz képest nagylemezileg nem történt sok minden velük, viszont 2021-ben napvilágra került a 'Consolamentum' c. negyedik eposzuk a Pelagic Records jóvoltából. Szóval 2008 óta instrumentálisan nyomja a francia post-metal zenekar 3 gitárral, 2 dobbal, 1 szintivel és számtalan effekttel, ami élőben olyan elementáris erővel bír, amit évekig csak emlegetni fogsz.
Budapestre jön a Year Of No Light
A 2001-ben alakult Year of No Light elég nagy átalakulásokon esett át a kezdeti felállásukhoz képest, hiszen eleinte még a sludge metal legjobb pillanatait kombinálták az akkoriban már védjeggyé vált post rock és shoegaze hatásokkal, de igazán 2008 után lett stabil a felállás, hiszen a 6 tagúvá avanzsálódott zenekar olyan lemezeket pakolt le nekünk, mint a klasszikus Ausserwelt (2010), vagy a Tocsin (2013). Sőt, 2010-ben Dreyer Vampyr c. kult horrorfilmjéhez is írtak egy filmzenét, amit még a Roadburnon is előadtak, illetve számtalan kollaborációban vettek részt olyan emberekkel közösen, mint például a franciak kortárs művész Christian Vialard. Fun fact, hogy az egyik legkeményebb francia bandából, a Monarch!ból is itt játszik harmadik gitárosként Shiran Kaïdine. 2013-hoz képest nagylemezileg nem történt sok minden velük, viszont 2021-ben napvilágra került a 'Consolamentum' c. negyedik eposzuk a Pelagic Records jóvoltából. Szóval 2008 óta instrumentálisan nyomja a francia post-metal zenekar 3 gitárral, 2 dobbal, 1 szintivel és számtalan effekttel, ami élőben olyan elementáris erővel bír, amit évekig csak emlegetni fogsz.
Neurosis és Patti Smith. Crowbar és Led Zeppelin. Matt Pike nyomja a Judas Priest klasszikust. Az Earth meg Jimi Hendrix számot pattint a saját lemezére. A felsorolást pedig nyilván hosszú percekig nyújthatnánk még, hogy ez az írás is olyan legyen, mint egy végtelenül hullámzó intro, valamelyik doom favoritunk elején. A lényeget azonban talán enélkül is mindenki levágta. Hogy az underground, ha a saját szintjén túl nem is kíván mozogni, időnként az Istenek dicsőségcsarnokába mégis berongyol és feldolgozásaival megköveti az előtte járókat. Vagy fogja amit ott talál - mint a sludge bandák némelyike - lehurcolja azt egy sötétebb pincébe és lejjebb hangolja saját keserűbb szájíze szerint. Csakhogy mi is dokumentálhassuk: A népszerű bandák klasszikusai úgy tűnik függvények is egyben, amelyeket lefelé és balra is simán el lehet még tolni. A negatív mezők felé...