A Cadaveres De Tortugas pár évvel ezelőtt történt feloszlása, kettéválása után a Cadaveres néven tovább nyomuló csapat már a második teljes lemezét készítette el. Bár a Körmöczi Péter vezette csapat a világot nem fogja megváltani a Soulfly találkozik a modern metállal típusú zenéjével az kétségtelen, hogy a világ tőlünk nyugatra eső fertályán nagyon sok zenekar, nagyon jól keres ezzel a fajta, de ilyen minőséget nem képviselő muzsikával.
A hattagú csapat – két ütőssel játszanak – abszolút megbízhatóan tolja a Roots féle Sepultura, később aztán a Soulfly örökségén kialakult zenei alapokat, bár ebbe ugye egy Korn nevű banda is besegített egykoron. A törzsi dobok itt is tetten érhetők, de azért attól a kifejezéstől erősen ódzkodnék, hogy a Cadeveres zenéje abszolút az előbb említett bandák hagyatéka lenne. Az elsőre is lejött, hogy a korábbi lemezeknél dallamosan a megközelítés, ami egy jóval változatosabb és könnyebben emészthetőbb lemezt eredményezett most. Nekem valahogy beugrott most a Slipknot neve is a hatásoknál, lehet, hogy nem is véletlenül
Az Evilution ez év őszén – mind oly sok magyar lemez – az érdi Bakeryben került felvételre, úgyis szól mint az atom.
Az Ignominy a kezdés, húzós hagyományosabb megközelítés, üvöltős-hörgős, majd dallamosabb ének, fejszaggató kongás törzsi dobok, indításnak kiváló. A Lire Of Redemption folytatja tovább a megkezdett vonalat. Punkos düh, állati rohanás jellemzi, kiváló riff-hegyekkel. Az akusztikus hangokkal nyitó Three Act: Decay akusztikus felvezetője és dallamos éneke már egy kicsit más vizekre evez és bár a folytatás keményebb, itt már érezhető, hogy kicsit muzikálisabb a megközelítés és Gabó Ádám is nagyszerű dallamokat hoz. A négyes Vicious Game szaggatottabb témái is működnek, a refrén mega-dallamos éneke pedig különösen emlékezetesre sikerült. Az ezt követő akusztikus-kongás Oracle Of Time-ban Csató Péter (Replika) vendégszerepel. A címe ellenére magyar nyelvű téma – szándékosan nem dalt említettem – amolyan átkötő a lemez közepén, szó szerint tanulságos mondanivalóval. Ezután a korábban már hallható Infest Your Mind következik, mely véleményem szerint a lemez legjobb dala. Megvan benne minden ami jó értelemben vett slágerré teheti. Húzós, sötét, mégis dallamos, a Cadaveres fejlődésének tökéletes lenyomata. Az Enable To Die melankolikus, lassabb tempójú szerzemény, néhol begyorsuló futamokkal. A dal második felében elővezetett reggae téma elsőre furcsának hat, de aztán megbarátkozik vele az ember. A nyolcas Unholy Spirit eszeveszett tekeréssel indít, aztán előbukkan egy stoner riff és egy nagyon jó modern metal énektéma, így a lemez egyik kiemelkedő dala lesz belőle. A félig spanyol nyelvű, brutál Nadie pedig megint telitalálat. A lemezt a 2006-os Soul Of A New Breed Blood Stained című dalának szép, akusztikus verziója zárja amolyan levezetőképpen.
A lemez színvonalát tovább emelik a tartalmas szövegek és bár mint az elején elmondtam a srácok nem találtak fel újat, de az maximálisan érződik, hogy merre szeretnének tovább lépni. A lemez pedig hallgattatja magát, így képtelen vagyok a lenti pontszámnál kevesebbet adni rá. (A lemez a Devil's Dozen DVD-vel egybecsomagolva is kapható, melyen egy A 38-as koncerten túl turnés, klipes extrák is láthatóak)
9/10
Cadaveres : Soul Of A New Breed (előző anyagról)
Sajnos a Flop is azon magyar zenekarok közé tartozik, akiket a sors nem igazán fogadott a kegyeibe és csak hánykódnak a magyar rock-valóságban. Az évekkel ezelőtt Pearl Jam és Alice In Chains feldolgozásokkal kezdő csapat idén adta ki első lemezét, azok után, hogy pár éve egy négyszámos kislemezt már letett az asztalra.
Az amerikai Static-X évek óta ontja magából a minőségi modern-indusztriál metált. Lemezeik mindig állandó minőséget képviselnek, viszont az igazi nagy áttörés valahogy sohasem sikerült nekik, sem a tengerentúlon, sem máshol. Pedig.... pedig rengeteg filmhez adtak dalt, évekig jó formán nem volt valamire való kaszabolós, robbantós, szörny-zombis film anélkül, hogy legalább egy betétdal erejéig ne lett volna benne Static-X. Az igazi nagy durranást szerintem 2003-ban követték el. Ekkor jelent meg a Shadow Zone című lemezük, amely szerény véleményem szerint köröket ver a modern metal legtöbb élcsapatára, de a dallamosabb megközelítés sem hozta meg a várva várt hatalmas sikert. Később aztán visszatértek az egyszerűbb minimálriffekre és rideg gépi hangokra építő betonozásra és azóta is szorgalmasan dolgoznak. Dalt természetesen a fentebb említett lemezről választottam, ez a The Only. 
Max Cavalera is úgy döntött, hogy jövőre letarolja Európát. A Conquer című új lemez januárban induló turnéjának keretében minket sem hagy ki és fellép a Dieselben. A support szerepe a Incite-nak jutott. Kicsit sok lesz már tavaszra a koncertekből, de sebaj.