RockStation

Az utolsó blues: Gary Moore – Still Got The Blues

2011. február 07. - sunthatneversets

A tegnap, 58 éves korában elhunyt gitáros legendára emlékezünk. 
 
Gary Moore 1952. április 04-én, Belfast-ban, Észak-Írországban született. Tagja volt a Thin Lizzy-nek, a Colosseum II-nek. Sok híres zenésszel készített felvételt, köztük a BBM nevű zenekarban a Cream két tagjával, Jack Bruceszal, Ginger Bakerrel. Zenélt Phil Lynott-al, Greg Lake-el, George Harrisonnal, B. B. Kinggel és még sokan másokkal.

Mind máig legsikeresebb albuma Still Got The Blues címmel jelent meg 1990-ben, amely több, mint három millió példányban kelt el. Az előző lemezektől eltérően itt az egyetlen és kizárólagos zenei irányzat - mint a cím is sugallja - a blues. Sok híres vendégzenész is játszik az albumon, mint Albert King, akivel az Oh, Pretty Woman című számban játszik, vagy George Harrison, aki a That Kind Of Woman című számban működött közre zenészként, slide gitáron. Az albumról később hat kislemez jelent meg.

Moore az album dalainak zömét maga szerezte, de több szerzeménybe A.C. Williams, Jimmy Rogers és még mások is besegítettek. Az album talán leghíresebb dala, a címadó Still Got The Blues című tétel, sokan mindmáig ezzel a lírai dallal azonosítják Gary Moore-t, pedig játéka ennél sokkal több volt.

Már az albumot nyitó pulzáló abszolút füstös Moving On megadja az alaphangulatot, melyet a szaxofonnal megtámogatott basszus-orientált Oh, Pretty Woman követ. A Walking By Myself inkább rakenroll szájharmonikával, totál délies kivitelben, míg a Still Got the Blues (For You) című dalt csak az nem ismeri, aki sosem hallott még zenét. A Texas Strutban szintén a „táncos lábaké” a főszerep, 100 % bugi az egész. A Too Tired egy jammelősebb, bárzongorával megvadított darab, a King Of The Blues pedig egy közép-lassú igazi nyúlos blues nóta, finom gitárjátékkal és hammonddal színezve. A hammond az As The Years Go Passing By-ban is előkerül. A végtelenül lassú és szomorú dal nyolc percben csordogál tovább. A bakelit kivitelű album utolsó dala a Midnight Blues, mely az előző két dal lassú lazulásában ér véget. A cd kiadásra még pakoltak három számot: a George Harrison fémjelezte That Kind Of Woman középtempós, zongorás blues, az All Your Love ugyanez a vonal csak egy picit erőteljesebb gitárjátékkal, míg a Stop Messin' Around egy lazább fúvósokkal és zongorával bőven megtűzdelt bugi.

 

 

A mester a 90-es évek végén próbálkozott új hullámos zenével, de a relatív sikertelenség okán visszatért gyökereihez és 2001-ben Back To The Blues címmel adott ki lemezt. Utolsó lemeze Bad For You Baby címmel 2008-ban jelent meg. Nyugodjék békében!

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr122644524

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum