RockStation

Mint égen a csillag: Mercenary – Metamorphosis

2011. február 16. - sunthatneversets

Az idén 20 éves dán Mercenary melodikus death metálban nyomja. Már eleve a szóösszetétel abszurd, és a stílusban annyi zenekar alkot, mint égen a csillag. Jó bandából is megszámlálhatatlanul sok van, a Mercenary mentségére legyen mondva, hogy a jobbak közé tartoznak, bár az igaz, hogy a stílus kb. 10 éve élte fénykorát.

A Mercenary mégsem kopottas, abszolút jól hozzák azt a bizonyos göteborgi vonalat, ami egyrészt köszönhető Jacob Hansen producernek, aki abszolút profinak tekinthető a saját szakmájában. A csapat meglehetősen sok tagcserén esett át az utóbbi években, de a muzsika minőségén ez sok nyomot nem hagyott.

A dán négyes próbál a zakatoló riffek közé, színesebb – néhol kicsi szimfonikus - zenei megoldásokat is vinni, mégis abszolút a dallamos éneké a főszerep, René Pedersen csak ritkán ragadtatja magát az acsarkodós, üvöltős énekre, bár abban is otthonosan mozog az úriember. Így nem egy dal egyfajta slágerként is funkcionál, amiben az ének mellett nagy szerepe van még a rendkívül dallamos gitármunkának, amely Martin Buus érdeme. Az átlag hat perces tételek jól kitöltöttek, töltelék-megoldásoknak nagyon nyoma nincs, bár néhány esetben picit hosszúnak tűnnek a dalok. A lemez mínusz pontja, hogy jó pár hallgatás után vállnak külön csak a szerzemények, addig egy olyan zenei massza az egész, mintha az első perctől az utolsóig ugyanaz menne.

A Through The Eyes Of The Devil már kezdésnek slágeres, melyet a The Follower fejel meg, már-már szimfonikus billentyűtémáival. Az In A River Of Madness tipikus példája göteborgi iskolának, daráló riffek, acsarkodós verze, de megadallamos refrén. A Memoria meg már szinte dallamorgia. Ezt egy balladaszerű szerzemény követi Velvet Lies címmel, mely csak a végére durvul el. Az In Bloodred Shades a kettes The Follower-re hajaz megoldásaiban, baromi jó gitárjátékkal megspékelve. A Shades Of Grey újból lírai húrokat penget. A galoppozós On The Edge Of Sanity hamar smirglibe vált egy kis elektronikus színezéssel, hasonlót, de jóval dögösebbet nyújt a záró The Black Brigade is. 

 


Mercenary – The Follower



Sok újat nem mutat a Mercenary, de a Metamorphosis egy jó album, ami igazán kellemes hallgatnivaló még akkor is, ha a stílus ma már nem akkora megfejtés, mint 10 évvel ezelőtt. Az album a február 25-ei megjelenés előtt most meghallgathattok a német Metal Hammer weboldalán. A zenekar a Power Of Metal turné keretében március 14-én a PECSA-ban is fellép.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rockstation.blog.hu/api/trackback/id/tr202664510

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása
ROCKSTATION online rockzenei magazin
rsszerk@rockstation.hu |  Impresszum