Amikor olvastam az időjárás jelentést nem voltam boldog. Kedden sem, amikor egész nap szakadt az eső. Aggódtam is, hogy így az A38 tetőteraszán, hogy lesz koncert szerda este. Azért szerencsénk volt, szépen sütött a nap délután, igaz azért néha-néha sötét felhők gyűltek a város felett, de jelentem megúsztuk szárazon! Na, és milyen is volt a Japánok által nyomatott stoner? Mit tud a Church Of Misery élőben? Minden kiderül a hajtás után.

Nyolckor a Haw nyitotta az estét. Ahogy belecsaptak a metálba egyből elkezdtek a Duna partról felhömpölyögni a népek, koncert végére lettünk is páran. A srácok hatalmas formában voltak pedig, ami egy gitáros rémálma az szegény Marcival meg is történt. Próbateremben maradt gitár, húrszakadás, minden volt. Ettől függetlenül a srácok olyan műsort toltak, amit nagyon élveztem,. Alig bírom kivárni, hogy mikor láthatom őket megint a deszkákon.  Az All Good All Fine, Freeride Of Workhorse még mind a két kedvenc dalom. Élőben úgy oda csapnak.... Aki erre nem rázza a fejét az egyszerűen gyökér.....

Aztán jött a Church Of Misery. A japán csávók megleptek. Érdekes a szigetországból ilyen zenét hallani, de nem rossz. Ellenben nem is volt az a zene, amit órákig hallgatni szeretnék. Nem rossz, de kicsit monoton. A koncerten azért nagyon elkapott a feeling, egy percre se hagytam abba a fejrázást. A basszeros gyereken totál ki voltam akadva... Egyszerűen, hogy a viharba lehet a térded alatt gitározni? Láttam már pár gitárost, aki kiengedte rendesen a pántot, de a térded alatt legyen az E-húr???? Nagyon durva! Mellette persze a csóka egy hangot nem téveszt, nem csúszkál, semmi. Halál profin tolja. Nem tudom, hogy minek köszönhető, de az egész estéből főleg a basszust hallottam csak a dobbal, meg valami hörgést, krákogást. Lehet én álltam szar helyen, de az tuti, hogy az énekből semmi értelmeset nem tudtam kivenni. A gitár meg olyan volt, hogy a szólókat vagy lehetett hallani vagy nem, de a többi elől egy nagy kása volt. Ez a sound nálam kicsit rányomta  a bélyegét a bulira, de azért még így is jó móka volt.

Igazat megvallva jól éreztem magam. Ezzel szerintem nem csak én voltam így. Sokan kíváncsiak voltak a Church Of Misery-re, megtelt a hajótető szépen. A stoner lelkem örül, hogy látta a srácokat, és repes a boldogságtól, hogy mennyi jó bulit fog még idén látni. Srácok nincs más dolgotok! Tessék zenét hallgatni, aztán meg elmenni koncertre!  Béke, Szeretet, Metal (A fotók nem a helyszínen készültek)