Mindig jó itthon újabb és újabb zenekarokba botlani, akik oda rakják magukat ahogy csak bírják. Nem tűrnek kompromisszumokat, mennek előre, és közben letörlik a vigyort a sok pózer banda arcáról, akik csak divatból tolják a kemény zenét. Zahorán Csabit sok produkcióban láthattuk már, rengeteg helyen megjelent már. Számomra mindig is egy érdekes figura volt. Volt szerencsém beszélgetni Csabival az idén megjelent Bekes projekt albumról, meg sok egyéb másról is. Hajtás után kiderül, hogy milyen is az élet korlátok nélkül!

RS: A hazai muzsikákhoz mérten is elég kemény zenét játszotok. Hogyan tudnád a legkönnyebben leírni mondjuk a nagyfaternak, hogy milyen zenét toltok?

Csaba: Elég sokféle hatás és különböző zenei elem helyet kapott a muzsikában. Abban viszont mindenképp megegyezhetünk, hogy egy hardcore alapokon nyugvó, okos metal zene ez, amiben a bunkóbb, egyszerű témáktól kezdve a tördeléseken és a dallamosabb témákon át elég sok minden keveredik. Lehet, hogy első hallásra nem is veszi észre az ember, hogy milyen fura váltások, furcsa helyeken lévő törések, érdekes számolások vannak sok helyen, de igazából épp ez benne a jó, hogy nem kell feltétlenül éreztetni ezeket a hallgatóval, hanem tök jó, hogy mindezek mellett mégis van a daloknak egy egészséges folyása. Ehhez pedig jönnek a magyar dalszövegek, kivétel nélkül erős mondanivalóval, agresszív előadásmódban, itt-ott megszakítva szövegmondással, és sok csordavokállal megspékelve.

RS: Eléggé friss zenekar vagytok, még nincs egy éve, hogy együtt vagytok. Mennyire születtek könnyen a dalok, hogyan írtátok őket?

Csaba:  Egy elég egészséges és természetes folyamat volt már az is, ahogy összeállt a csapat. A dobosunknak, Tominak voltak már meglévő témái, ötletei, amiket aztán a gitáros Zsoltival közösen hoztak végül tető alá. Ehhez jött aztán a basszusgitáros Dani, majd a már meglévő számokhoz ezután már közösen íródott még néhány új. Majd a már kész számokhoz tettem hozzá az énektémákat, dalszövegeket. Persze aztán még itt-ott történtek változtatások a közös egyeztetések után, mire felvételre kerültek a dalok. Tehát összességében elmondható, hogy egy nagyon természetes folyamat volt az egész dalírási fázis. Csak a pontosság kedvéért jegyezném meg, hogy így, ebben a formában decemberben lesz 1 éves a formáció, a zenekar maga pedig 2012/2013 fordulóján, egy szilveszteri bulinak köszönhetően indult útjára.

RS: Magyarul írjátok a szövegeket a dalokra. Ebben a keményebb műfajban ez azért nem könnyű dolog. Miért döntöttetek mégis úgy, hogy nem angolul énekeltek?

Csaba:  Szerintem angolul se feltétlenül könnyebb, ott csak annyi a különbség, hogy szövegkönyv nélkül lényegében úgyse ért semmit belőle az ember a legtöbb esetben, ott könnyebben lehet kamuzni, jobban el lehet palástolni azt, ha esetleg nincs mondanivaló, vagy egész egyszerűen csak tök béna az egész. Persze ez egy durva általánosítás, mert ugyanúgy lehet angolul is értékes gondolatok közvetíteni itthon is. Magyarnál ez annyiban nehezebb, hogy azért jobb esetben érthető a szöveg és egyből érted, hogy miről énekelnek. Annak idején a Billog is magyar nyelvű szövegekkel indult, aztán 2006-ban átváltottunk angolra és azóta nem is írtam semmi szöveget magyarul. Ebben az esetben Tomi vetette fel, hogy legyenek inkább magyarul a szövegek, nekem pedig eszembe se jutott megkérdőjelezni ezt, örültem az újabb kihívásnak. Némi ráhangolódást követően nagyon beindult az írás, és elkezdtek ömleni a mondatok, versszakok… Alapvetően baráti örömzenélésként indult ez a zenekar, a saját magunk szórakoztatása mellett pedig értelemszerűen a hazai hallgatóság az első számú célközönség. Akkor meg miért ne szóljanak a szövegek az anyanyelvünkön? Főleg úgy, hogy van mondanivalónk is, amit ugye a legegyszerűbben még mindig a saját anyanyelvén tud a legkönnyebben eljuttatni a közönségéhez az ember.

RS: Mi az, amitől szerinted különleges a Korlátok Nélkül?

Csaba:  Több szempontból is különleges anyag ez. Persze tudjuk jól, hogy nem mi vagyunk egyedül, akik magyar nyelvű dalszövegekkel dolgoznak, de azért azt kell mondani, hogy ez is egyfajta unikumnak számít stíluson belül. Másrészt ma már az is szinte kuriózumnak számít, ha egy zenekar például tényleg élő dobbal dolgozik, és nem csak bepötyögve vannak a dolgok. Örült is nekünk Simi rendesen a felvételeknél, haha. Arról nem is beszélve, hogy végig az volt a kitűzött cél, hogy minél élőbb felvétel szülessen. Ugyan tényleg nem egyszerű manapság már valami újdonsággal előrukkolni, de mi mégis úgy érezzük, hogy sikerült valami olyat létrehoznunk, ami tiszta, őszinte, élő és szívből jövő. A visszajelzések alapján pedig ez egyre több és több embernek átjön, illetve bejön.

RS: Rengeteg formációban láthattunk már téged szerepelni, hogy jött most, hogy a frontember posztját te töltsd be?

Csaba:  Ahogy azt már korábban a dalok írásánál is érintettem, én csatlakoztam utolsóként a formációhoz, így igazából már nagyon más választásom nem maradt, mint a frontemberi pozíció, haha.

RS: Nem furcsa, hogy nincs a kezedben semmi hangszer?

Csaba:  Eleinte egy picit valóban furcsa volt, illetve esetlennek éreztem magam néha a színpadon. Mondjuk eleve elég sűrű a szöveg a számokban, így nem sok időm van tétlenkedésre, de koncertről koncertre egyre jobb és jobb lett az egész, úgyhogy már egyáltalán nem hiányzik egy plusz hangszer. Sőt! Azt kell mondanom, hogy nagyon is ráéreztem erre a szabadságra, ami persze nem azt jelenti, hogy bármiféle problémát jelentene az, amikor egy basszusgitár is lóg még a nyakamban a Billogban.  Egészen más a kettő. Mindkét szerepkört imádom.

RS: A napokban jelent meg az Új Kezdet című dalhoz egy image videoklipetek. Miért pont erre a dalra került a választás?

Csaba:  Már a lemezfelvétel közben elkezdtünk különböző klipötletekről beszélni, több egészen komoly vázlat is született, ami között szerepelt egy imidzs klip is. Mivel egy komolyabb sztorival megspékelt klip forgatókönyvére sajnos nem nagyon volt időnk ráfeküdni, végül úgy döntöttünk, hogy első körben csináljunk egy imidzs klipet, amivel még idén ki tudunk jönni. Adta magát a dolog, hogy a lemezt nyitó dalhoz készüljön, hiszen ez tényleg egyfajta igazi bemutatkozó tétel már csak a szövegét tekintve is. Hiszen ez a zenekar mindannyiunk számára egy új kezdetet jelentett, miközben a szöveggel úgy tudott mindenki azonosulni már első olvasatra, hogy az élete különböző fejezeteit vélte felfedezni benne. Ez egy nagyon meghatározó élmény volt a számomra. A stúdiózás előtt ültünk a próbateremben, iszogattunk és közben végignéztük az összes szöveget. Egy igazi hidegrázós élmény volt, amikor már rögtön az első dalnál mindenki iszonyú komoly dolgokat mondott arról, hogy neki mit jelent a szám. Ez az egészben a legszebb, hogy egész nyugodtan lehet sokféleképpen értelmezni, így bárki nyugodtan a magáénak érezheti a mondanivalót, de éppenséggel akár magára is ismerhet valaki a sorokban.

RS: Olvastam a Bandcampeteken, hogy a lemezből befolyó összeggel a Csabai Állatvédőket fogjátok támogatni. Miért pont nekik szeretnétek segíteni?

Csaba:  Tomi jött az ötlettel, hogy őket támogassuk. Mivel abban már a legelején megegyeztünk, hogy ingyenes letöltés lesz, azért szerettük volna megadni a lehetőségét annak, hogy aki nem sajnál néhány forintot, akkor azzal ne is minket, hanem valami nemes célt támogasson. Mindannyian megyei születésűek vagyunk, rajtam kívül pedig mindenki Békéscsabán lakik jelenleg, így eléggé adta magát a dolog, hogy valami helyi szervezetet támogassunk és elég hamar rátaláltunk a Csabai Állatvédőkre. Ez egy létező, valódi dolog. Nehéz ma már bárkit is, csúnya szóval élve rávenni egy kis jótékonykodásra, hiszen egyrészt sokaknak nincs miből erre áldozni, másrészt pedig annyi mindent hall az ember és sajnos egészen biztos az is, hogy nagyon sok felajánlott pénz nem a megfelelő helyre kerül… Itt viszont nem erről van szó. Itt igazi emberek dolgoznak fáradhatatlanul, önként, önzetlenül, igazi állatok megsegítésén. Van egy facebookos mappánk ahol erről az egészről bővebben is lehet olvasni.

RS: Esetleg van nektek is valamilyen kis házi kedvenc otthon?

Csaba:  Tamásnak van egy nagyon durván örökmozgó puli kutyája, Bóbita, Zsoltinak pedig egy nyula, de pont a menhelyen tett legutóbbi látogatásunkkor mondta, hogy a közeljövőben biztos, hogy innen fog örökbefogadni majd egy kutyát. Daninál és nálam nincs meg az állattartáshoz szükséges élettér biztosítva, ugyanakkor mindkettőnk szüleinél a családi háznál van/volt kutya, macska.

RS: Hogy látod a hazai zenei helyzetet? Mennyire nehéz elindulnia egy kezdő zenekarnak most? Mi kell ahhoz, hogy valaki ott legyen a nagyok közt?

Csaba:  Szerintem ma már minden újonnan alakult zenekar túl gyorsan akar túl sok mindent. Ma már nem divat végigjárni azokat a bizonyos lépcsőfokokat. Nem bántásból, de tapasztaltból mondom, hogy tényleg sok az olyan banda sajnos, aki nem igazán kezeli helyén saját magát. Sok az olyan is, akik nagyon profin megcsinálnak egy dalt stúdióban, esetleg egy EP-t, de élőben nagyon durván elvéreznek… Ennek én sosem láttam értelmét. Persze mindig vannak pozitív kivételek is, és én mindig is szerettem keresni, kutatni a jó, az értékes után. Ugyanúgy van nagyon sok korrekt, értékes ember is ezekben a zenekarokban, ahogy elszállt, rossz arcok is. Igazából nincs tuti recept. Ugyanakkor én mindig is hittem abban, ha valamit teljes erőből, tiszta szívből csinálsz és kitartóan, akkor előbb vagy utóbb az meg fog térülni.

RS:Melyik a kedvenc Bekes dalod és miért?

Csaba:  Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen mindegyiket saját gyermekemként szeretem, így csupán egyet semmiképp sem tudnék kiválasztani. Az Új Kezdet nagyon fontos, ezt írtam meg legelőször és egy nagyon erős felütése a lemeznek. Az Egyenes is különös fontossággal bír számomra, hiszen az életem egy nagyon nehéz periódusáról és az onnan történő továbblépésről, a helyes út újra megtalálásáról szól. A Szabad Akarat témaköre mindig is jelen volt nálam (korábban Billog dalokban is fel-felbukkant már), illetve az, hogy a sok szövegelés helyett tessék cselekedni, megpróbálni, kipróbálni dolgokat. Erről a témáról még egyébként nagyon sokat tudnék mesélni… A címadó Korlátok Nélkül pedig a zenekar ars poeticájaként értelmezhető, rólunk szól, örökérvényű üzenettel, óriási pozitív energiákkal, szintén nagy kedvenc.

RS: Mire számíthatunk a jövőben a zenekartól?

Csaba:  Folytatjuk a már megkezdett utunkat, azaz továbbra is kompromisszummentesen, mindenféle külső behatás, vagy görcsös megfelelni akarás nélkül fogunk zenélni. Már készülnek az új számok is, az eddigi számkezdemények alapján bátran állíthatom, hogy borzasztó sokszínű lesz az új anyag. Persze elkapkodni semmit sem akarunk, illetve nem is fogunk, úgyhogy az sincs kizárva, hogy csak 2016-ban lesz új Bekes Projekt anyag. Még legalább egy, de inkább két klipet mindenképp akarunk csinálni jövőre és természetesen igyekezni fogunk úgy szervezni a koncerteket, hogy sok új helyre is eljussunk. Idén még december 13-án a szarvasi Zebra Clubban fogunk játszani az aJna és a Mors Silens társaságában, valamint december 20-án lesz egy békéscsabai évzáró / születésnapi nagyszabású koncertünk is.