Hájer Gergő sem az a típus, aki nyugodtan ül a babérjain. Ha éppen nem az Omega Diatribe-ban tépi a húrokat, akkor lehet, hogy egy Hatebreed koncerten találkozol vele, vagy éppen készíti a legújabb gitáros videóját. De, ha ez sem lenne elég, akkor összedob egy szóló projektet. Na, erről azaz a AUDIONERVE-ről beszélgettünk vele .
RS: Honnan jött az ötlet, hogy szóló projektbe kezdj?
Gergő: 2013-ban érett meg a gondolat bennem, miután kiadtuk az első lemezt az Omega Diatribe-bal.
Viszonylag termékeny vagyok zeneileg és volt csomó dalom, amit éreztem, hogy sehogy nem fér bele az anyazenekar profiljába, ám mégis baromi fontosak nekem, ezért mindenképp ki szerettem volna adni ezeket magamból.Az eredeti elképzelés az volt, hogy mindegyik dalt más énekes fogja énekelni, főleg olyanok akiket tisztelek és el tudtam képzelni ebben az atmoszférában, ám a végére még is úgy döntöttem, hogy jobb, ha az ének egységes a lemezen, egy lélektől származik, így jutott ez a feladat végül Vincze Andres-nak, akit már anno a Monastery-ből, illetve számos más formációból is ismerhettek.
RS: Mitől más ez az anyag, mint mondjuk, amit megszokhattunk tőled?
Gergő: Az Omega Diatribe viszonylag egy tudatosan épülő zenekar a kezdetek óta, kitaláltunk egy sötét világot az egésznek, amit hitelesen festünk alá a zenével. Az Audionerve egy sokkal letisztultabb, életszagúbb, talán befogadhatóbb egyvelege mind annak, ami lecsapódik bennem az életben és nem tudom szavakkal kifejezni. Számomra a zene ennek megfelelően mindig is egyféle terápia volt.
RS: Több nemzetközileg elismert zenésszel dolgoztál együtt. Hogy döntötted el, hogy ki melyik dalban vállaljon szerepet?
Gergő: Nem volt előre eldöntve a dolog, minden csak úgy jött magától, hagytam magam sodródni az árral és rábízni a dolgokat a sorsra. Minden döntés jött lépésről, lépésre, ahogy haladtam a munkálatokkal. Végül úgy érzem, hogy minden zsák megtalálta a maga foltját.
RS: Volt olyan zenész, aki meglepetést okozott a számodra?
Gergő: Nem igazán. Nagyjából mindenkitől tudtam, hogy mire számíthatok és biztos voltam benne, hogy a közös produkció ezekkel az emberekkel biztosan fülig érő vigyort fog varázsolni az arcomra.
RS: Hogy megy a zenészek megkeresése ilyenkor? Írsz egy e-mailt, hogy „Csá, lenne ez a projekt” vagy, hogy csináltad?
Gergő: Bárcsak ilyen könnyen menne… Nem terveztem én amúgy ilyen „supergroup” felhajtást, attól függetlenül, hogy végül néhány ismert zenész tette hozzá a nevét a lemezhez. Nekem csak az volt a lényeg, hogy végre kiadhassam ezeket a dalokat magamból. Nyilván a lehetőségeket próbáltam kihasználni, amik adódtak a folyamat alatt. Nick Oshiro úgy került képbe, hogy meghirdetett egy ’dalszerZő’ versenyt, ahova bárki beküldhette a demo-ját az egész világról. Meglepetésemre úgy alakult, hogy az én dalomat választotta ki nyertesként, amit fel is ütött Las Vegasban és ez adott esetben a ’My Own Enemy’ című dal. Kevin Talley kontaktja már megvolt régebbről, hiszen ő tolta fel az Abstract Ritual c. lemezünk dobsávjait 2015-ben, így nem volt kérdés, hogy teszek egy lépést felé. Schrottner Tomi az Ektomorfból nagyon régi testvérem, hasonló vonalon mozgunk és mindig valami súlyos sül ki abból amit együtt csinálunk, ezért ki sem akartam adni úgy ezt a lemezt, hogy Ő nem tesz valamit hozzá.
Vincze Andres pedig a fő vokál az egész lemezen, akit szintén nagyon régóta ismerek és mindig is imádtam a hangját. Mikor átküldtem neki az anyagot, nem volt kérdés, hogy összedugjuk-e a fejünket.
RS: Volt esetleg olyan zenész, akivel szerettél volna dolgozni, de most nem jött össze?
Gergő: Az eredeti terv szerint Farkas Zotya énekelte volna a ’My Own Enemy’ c. dalt, ami végül elhúzódott és nem került pont az ügy végére. Ettől függetlenül nem mondom azt, hogy a jövőben nem számítható a felbukkanására.
RS: Lehet számítani arra, hogy megkoncertezteted majd a lemezt?
Gergő: Ilyen ambíciókat nem tápláltam a projektbe, hiszen nekem fontos, hogy teljes erőbedobással az Omega Diatribe-ra tudjak fókuszálni, de meglátjuk majd mi fér bele. Soha ne mondd, hogy soha…
RS: Mik voltak a fő inspirációid a lemez megírása közben?
Gergő: Mindig is nagy rajongója voltam a 1990-es évek/2000-res évek eleji groove metal/modern metal lemezeknek, így főleg ezeken nevelkedtem, szocializálódtam, szóval valamennyire a vérembe épült már ennek a stílusnak az attitűdje. Emellett sok hardcore illetve new orleansi vonal is ötvöződik a zenében. Egy érdekes egyveleg, amivel szerintem könnyen tudnak majd azonosulni a hasonló vonalon mozgó hallgatók. A rengeteg új, túlgondolt zenék mellett úgy látom, hogy a mai napig van igény, az ilyen zsigeri zúzdára.
RS: Hogy zajlottak a felvételek? Meglátogatott mindenki, vagy otthon a srácok a kis házi stúdiójukban felnyomták az anyagot és küldték neked tovább?
Gergő: Az amerikaiak nem repültek ide pusztán a kedvemért, hogy autentikusabb legyen a történet. Nick Las Vegasban, Nevadában ütötte fel a ’My Own Enemy’ sávjait, míg Kevin Talley San Antonioban, Texasban rugdalta fel a dobokat a ’Politpigs’-hez. Andres részben Budapesten, részben pedig Bécsben énekelte fel a tételeket.
Tomi sávjai kerültek fel a legvégére a 1Dig Deep’ c. dalhoz, mind ez akkor amikor meglátogatott. Meggyújtottunk pár füstölőt és felpakolta a pontot az I-re.
Nagyon pozitív emlékeim vannak az egész munkafolyamatra, annak ellenére, hogy baromi sokáig eltartott. Élvezetes és megtisztelő volt az egész procedúra. számomra
RS: Lesz valami fizikai formátuma is a lemeznek, vagy csak digitálisan lesz elérhető?
Gergő: Készül CD és vinyl is az előrendelések alapján, valamint póló is lesz a megjelenésre. Emellett természetesen elérhető lesz a nagyobb online zene áruházakban is Szeptember 3-ától. Aki szeretne valamelyikből egy példányt magáénak, rendelhet az alábbi linken: https://515studio.hu/audionerve/
RS: Térjünk ki kicsit az Omega Diatribe-ra is. Mit tudhatunk az énekes váltásról?
Gergő: Nincs semmi szappanopera a történtek mögött. Geri kicsit belefáradt a zenekarozásba és szeretné azt a rengeteg energiát, amit megkíván a zenekar, valami másban kamatoztatni. Ugyan úgy tesók vagyunk a mai napig, hiszen az a 6 év amit az Omega Diatribe-ban töltöttünk együtt, örökre összeköt minket. Lucsányi Milán vette át a helyét, akivel a III. lemez is készül. Általában nehezen élem meg a gyökeres változásokat, de az első próba 30 másodpercében eloszlatta minden kételyemet Milán. Iszonyatosan erőteljesen nyomja és emellett változatosabb is lett vele a vokál, ami külön öröm.
RS: Mik a tervek most az anya bandával a jövőre nézve? Mikor jön az új album?
Gergő: Nem titok, hogy a III. lemez felvételeinek a nagyrésze már megvan. Hátra van néhány nótának a basszus sávja, valamint az éneket kell felvegyük a dalokhoz, Milánnal.
12 dal lesz a lemezen, nehezen behatárolható, egészen kísérletezős nóták, amik rettentő súlyosak… Zeneileg mindenképp úgy érzem, hogy most forrtunk ki igazán. Többet nem szeretnék előre lelőni a lemez kapcsán, mindent a maga idejében!
Szóval most főleg az új lemez dolgait nyomjunk, aztán ha végre valahára megjelenik, akkor egy koncertsorozat várható országszerte, valamint egy kisebb EU kör. Meglátjuk, mit sikerül kisakkozni.
TOVÁBBI AUDIONERVE INFÓKÉRT IDE KELL KATTINTANOTOK
